Behozatali tilalmak.
Behozatali tilalmak.
A kormányzóságnak gondja volt arra is, hogy a kincstári sörgyár, de különösen a bőrgyár érdekeit megvédje és így az utóbbival való kereskedést nagyon megnehezítette. 172 decz. 15-én a kormányzó utasítja a kerületeket, hogy tilos az alattvalóknak a sör- és pálinka készítése. A bőrök közül is csak a fekete, piros és sárga színre festett török-bőrökkel kereskedhetnek, de a másféle bőrökkel nem s azoknak még az előállítása sem engedhető meg. 1726 okt. 1-én közhírré teszik, hogy az idegen bőrök behozatala és árúsítása elkobzás terhe alatt tilos, mert a helyi bőripart veszélyezteti; csak a török szaffián veendő ki a tilalom alól. 1729 jan. 12-én ismételten utasítják a vámhivatalokat, hogy mivel a kincstári bőrgyár elegendő bőrt készít, az idegen bőr behozatala, sőt a német telepesektől való előállítása is tilos. Végre 1745 jan. 24-én a bánsági bőrkészítés bérlete megszünvén, a bőr be- és kiszállítására vonatkozó tilalmat felfüggesztik. Szintén a kereskedelemre vonatkozik az a leirat, melyben 1737 jun. 4-én az udvari kincstár (Hofkammer) írja a kormányzóságnak (Adminisztratio), hogy a Becskerek és Belgrád részére készített horgonyok (Bruckanker) igen drágák, mert mázsájuk 13 forintba került. Hogy a kormányzóság mily önkényesen intézte a közgazdasági ügyeket, bizonyítja az, hogy 1740 szept. 10-én megtiltják a marhabőr, juhirha, faggyú, búza, zab és tengeri kivitelét az országból, decz. 23-án pedig a görögöket a kicsiben való kereskedéstől tiltják el.
