Sztehlo András.
Sztehlo András.
Sztehlo András, evang. főesperes, szül. 1846-ban Lajosfalván. 1841-ben Szeberényi János, a nagytudományú szuperintendens mellett volt segédlelkész, 1844-ben a dobsinai egyház hívta meg első lelkésznek, hol 12 évi tartózkodása alatt községének egyházi és kultúrális intézményeit a legnagyobb buzgalommal fejlesztette: 297kisdedóvót, népiskolát, olvasó-egyletet stb. alapított. 1856-ban Losonczon választották meg lelkésznek, hol szintén nagy tevékenységet fejtett ki egyházának emelésén. 1864-ben a nógrádi egyházmegye főesperese lett. A következő évben a budai egyház hívta meg lelkésznek, a hol 1873-ig látta el hivatalát, mikor betegeskedése miatt lemondott. Meghalt 1899 október 23-án Budapesten. A német Gusztáv Adolf-egylet ügynökeként, húsz éven át ezrekre rúgó összeget szerzett a szegény magyar evangélikus egyházak gyámolítására.
Számos értékes hittudományi és pedagógiai dolgozata jelent meg a német és magyar szakfolyóiratokban. Önálló művei beszédein kívül: Vallástan. Pest, 1861. (Magyarul 7, németül 5 kiadásban). Krisztus és az ő egyháza. Budapest, 1874.
