Becskerek eleste.
Becskerek eleste.
Ez volt Becskerek veszte. Ferdinánd már nem is vehette birtokába, mert Mohamed, ruméliai beglerbég, azonnal elindult ezeknek a váraknak elfoglalására. Október 19-én bevette Becsét és két nappal később Becskerek is kezére került. Balogh Lőrincz, a vár bátor castellanusa, a török közeledtének hírére megtette, a mit tehetett; Báthory Endre, temesi grófot, Losonczy Istvánt, Aldanát értesítette a veszedelemről, puskaport kért és pénzt a zsoldosok kifizetésére. S a védelmi szerek és az őrség hiánya tette gyengévé a különben hatalmas becskereki várat. Báthory küldött is pénzt – szeptember 19-én 1000 forintot, – de mire küldöncze Becskerekre ért volna, a zsoldosok már elmentek onnan, Zoltay Mihály nevű kapitányukkal együtt. A vár helyzetét csak nehezítette a szerbek magatartása, a kik Aracson gyűlést tartottak és nyiltan megadták magukat a töröknek. (Szentkláray: A becskereki vár, 27. old.)
Losonczynak szeptember 27-iki lelvele szerint a beglerbég szeptember 24-én, egy csütörtöki nap déltájt érkezett Becskerek alá; másnap hajnalban négy ágyúval törette a várat egész reggelig; a várost is minden oldalról lövette és gyujtani kezdte, s a várban oly kevesen voltak, hogy nem lehetett segíteni a városnak. Pénteken reggel egy ember kiment a várból a táborba és jelentette, hogy átadják a várat. Az őrség összesen ötven emberből állott; Zoltay Mihály zsoldoskapitány még az ostrom előtt elmenekült. Szokoli Mohamed a várat birtokába vette, őrséggel megrakta, a rácz küldöttséget kegyesen fogadta s Malkovics basát a vár és a vidék parancsnokává kinevezte. (Pesty Frigyes; Szentkláray id. m. 30.) Becskerek elestével védtelen maradt az egész Alvidék: Szárcsa, Aracs, Galád, Horogszeg, Csanád, Nagylak pár nap alatt török kézre került.
