Bótos.
Bótos.
Bótos. A Temes folyó jobbpartján fekvő nagyközség. Házainak száma 672, lakosaié 3301, a kik szerbajkúak és görögkeleti vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Tamáslaka. A török hódoltságból lakott helységként került ki. Az 1717. évi összeíráskor Botosch néven a becskereki kerület községei közé vették fel, 40 lakott házzal. A Mercy-féle térképen, Bodosch néven, szintén a lakott helyek között találjuk. 1752-ben a lakossága szerb határőrök beköltözésével jelentékenyen megnövekedett. 1768–70-ben, a német-szerb Határőrvidék szervezésekor, a Tisza vidékén lakó századokból újabb szerb határőrcsaládok telepedtek le a községben. Még ez időből való az a régi imaház, melyet évenként egyszer még most is istentiszteletre használnak. Az 1775–78 közötti években az egész község, 460 családdal, a német-bánsági katonai Határőrvidékhez csatlakozott. Az 1788. évi hadjárat alatt, midőn II. József hadaival Pancsova ostromára vonult, október 17-én, míg Tomasevácznál a Temesen hidat veretett, serege a bótosi síkon pihent. 1872-ben, a Határőrvidék feloszlatásakor, Torontál vármegyéhez csatolták. A görögkeleti templom 1783-ben épült. 1902-ben a határban emléktáblát állítottak fel annak emlékére, hogy Ferencz Ferdinánd trónörökös e vidéken vadászott.
