A törvényszék államosítása.
A törvényszék államosítása.
Ez évben kezdődött meg és fejeződött be a törvénykezés újjászervezése. Az igazságügyminiszter még január 1-én fölszólította a vármegyét, hogy a kir. járásbíróságok fölállítása és területeik meghatározása tárgyában küldöttséget válaszszon, a mely Várady Mihály III. alispán és törvényszéki elnök vezetése mellett meg is kezdte működését s annak eredményét a május 1-én tartott közgyűlésen mutatta be. Törvényszéki székhelyekül Nagybecskereket és Nagykikindát jelölték ki, járásbírósági székhelyekül pedig a következő tíz helységet: Nagybecskerek (körzete: 23 község), Ujpécs (12), Törökbecse (12), Módos (22), Bánlak (17), Nagykikinda (12), Zsombolya (24), Nagyszentmiklós (18), Billét (22), és Törökkanizsa helyett Oroszlámos (29), noha az előbbinek a Bach-korszakban volt járásbírósága, de egészen kiesik a vármegyéből és a közlekedési utai roszszak. E munkálatot az igazságügyminiszter július 21-én visszaküldte, hogy a községeket tíz helyett nyolcz járásbírósági körzetbe osszák be, a mi meg is történt. Szeptember 20-án a nagybecskereki törvényszék elnökévé Várady Mihály III. alispánt, a nagykikindaihoz pedig Hertelendy József főszolgabírót nevezték ki. Hasonlóképen átvette az állam a megyei törvényszék ülnökeit és kezelőszemélyzetét is, járásbírókká pedig szolgabírákat neveztek ki. A bírák meleghangú levélben mondtak búcsút a vármegyének és a kir. törvényszék 1872 január 1-én megkezdte működését.
