Az új szabályrendelet.
Az új szabályrendelet.
A májusi közgyűlésen kiküldött bizottság a megyei ügykezelésre vonatkozó szabályokat hamarosan elkészítette és az 1867 szept. 7-én kezdődött közgyűlésen előterjesztette, a mikor is a szabályrendeletet elfogadták és 1000 példányban kinyomatni rendelték. A szab. rend. 1. pontja így hangzik: »A vármegye helyhatósági joggal bír s annál fogva a Hármaskönyv 2. czíme szerint, törvényalkotta szerkezetének határai között, önkebelében kötelező erejű intézkedéseket s azokon időről-időre, a kor szükségeihez alkalmazottan, czélszerű javításokat is tehet.« Tehát mindjárt az első bekezdésnél a haladás álláspontjára helyezkedett a megyebizottság, vagyis nem örök érvényűt, hanem csak fejlődésképes alapot kívánt alkotni. A továbbiak során megállapítja, hogy a vármegyét a vármegye közönségének nevében működő bizottmány alkotja és csak ez jogosult törvények és rendeletek végrehajtására; a törvényeken ejtett sérelmek orvoslására lépéseket tehet és a törvényhatóságokkal szabadon érintkezhetik. A bizottmányi közgyűlés, melynek elnöke a fő- vagy alispán, vagy a legidősebb főszolgabíró, mindig nyilvános, s a tárgyai országos, vármegyei és magánjogi, törvényszéki, árvagyámi, közbiztonsági és adóügyek. Január, április, július és október hónapokban 481számoltató bizottmányi gyűlések, a többi hónapokban kisgyűlések tartandók. Sürgős esetekben rendkívüli közgyűlést hív össze a fő- vagy alispán. A közgyűlések tárgyait előre közszemlére kell kitenni. A közgyűlés joga a házi adó kivetése, a fegyelmi eljárás és a tisztújítás.
Az első szőregi csata. (Az Orsz. Képtárból.)
A szőregi csata 1849. aug. 5-én. (Az Orsz. Képtárból.)
Maderspach Ferencz síremléke Zsombolyán.
A törökbecsei temetői honvédemlék.
A gyertyámosi honvédemlék.
A szabadságszobor Sándorházán.
A II. szakasz a fenyítő és polg. törvényszék, telekkönyvi hatóság és árvaszék szerkezetét állapítja meg. A III. szakasz a küldöttségekről (bizottságok) szól, melyek a következők: árvákra ügyelő, közmunkákra ügyelő (központi és járási, melyhez az utak, töltések és hidak tartoznak) és számvevői küldöttség. A IV. szakasz az alispán (mint kormányzó, tisztviselő és bíró), az V. a jegyzők, a VI. az ügyész, a VII. a pénztárnok, a VIII. a számvevő, a IX. a szolgabírák, (mint polgári és vizsgáló bírák – előleges letartóztatás, vizsgálat teljesítése vizsg. fogság – és közigazgatási tisztviselők), a X. az esküdtek, a XI. a főorvos, a XII. az alorvosok, a XIII. a mérnök, a XIV. a levéltárnok, a XV. a várnagy, a XVI. a csendbiztosok és csendlegények hatáskörét és kötelességeit szabályozza.
