Parczellázási tervek.
Parczellázási tervek.
A munkásmozgalmak az 1898. év elején újra kezdődtek. Tordán a szoczialista jelvények elkobzása, április 1-én pedig Tóbán a munkásigazolványok miatt zendülés tört ki s az utóbbi helyen két munkás meghalt, egy csendőr halálosan, számos munkás pedig súlyosan megsebesűlt, úgy hogy katonaságot kellett kirendelni. Még nagyobb volt a baj május 1-én Szerbbókán, hol a lázongásnak hat halottja volt. Rónay főispán a szocziális mozgalmak terjedésének megakadályozására azonban nagyon helyes és czélravezető szert talált ki akkor, midőn a közgyűlés elé terjesztette azt az indítványát, hogy a vármegye a kincstárnak a III., IV. és V. dunai öblözetekben fekvő birtokait vegye bérbe s azt fölparczellázva, kisembereknek adja albérletbe. Az indítványt a szeptember 5-iki közgyűlés elfogadta. Október 14-én hasonló indítványt adott be a főispán a közgyűléshez, hogy a gróf Pejacsevich-féle 7646 holdas tordai birtokot vegye meg a vármegye és fölparczellázva adja el, vagy telepítésre használja föl. Ezt is elfogadták.
