Kelták. Római uralom. Húnok és góthok.
Kelták. Római uralom. Húnok és góthok.
Az itt talált ősrégi tárgyak (barbár utánzatu Philippeus-érem, bronzsarlók) kelta-népségek tanyájára s a hegykúp különös fekvése s tumulusszerü alakja pogány áldozó-helyre, Wodan főisten szentélyére engednek következtetni. Századokig tartott a kelták uralkodása e vidéken és a Duna medenczéjében, míg a 40-ik év körül Kr. u. a geták folytonos támadásaitól elgyengülve, helyet engednek a művelt rómaiaknak, akik figyelmessé lesznek a sajátságos helyre, az Ó-házra s azt hadászati czélra rendezik be. Védő művekkel látják el s jelző állomásává teszik a közelben fekvő Savariának. A castrum négyszögletes alakját a közel multban fedezték fel, szilárd alapján a későbbi várépités nyomaival. Ilyen őrtornyokra nagy szükségük volt a rómaiaknak, mert a barbár népek sokat háborgatták őket. Már Valerián alatt küzdöttek a vandalok ellen, kik végre is Pannonia nyugoti részében letelepedtek. Pár évvel későbben a quádok és a szarmaták dúlják fel a provinciát és utánok keletről jövet a hunok verik ki az itt lakott népeket. 445-ben a hunok, 455-ben már a keleti gótok uralták e tartományt s röviddel utánok a longobárdok.
