Privilégiumok.
Privilégiumok.
A város polgárairól sem feledkezett meg Ferdinánd. Ezek példás kitartását, hűségét nevezetes kiváltságokkal jutalmazta; a megrongált falakat ujból építtette s a többi között 1533-ban kelt német kiváltságlevelében megparancsolta:
„hogy ők (a kőszegiek) ezentúl minden házi szükségleteikhez tartozó javaikkal és áruikkal alsó-ausztriai örökös tartományainkban és ezek területein mindenütt, vizen és szárazon, husz éven át a kiváltságlevél keltétől számítva, szabadon járhatnak-kelhetnek, valamint a mi és örököseink kegyes tetszéseig minden bárhol az országban fizetendő harminczad-vám és egyéb terhek alól fölmentvék.”
SZÉCHY MÁRIA KÉZIRÁSA. Egy, a nemzeti muzeumban őrzött levél aláirása után.
1535-ben Ferdinánd ráparancsol a magyar megyékre és városokra, 1545-ben pedig az alsó-ausztriai tartományokra, hogy a kőszegiekkel szárazon és vizen vámot ne fizettessenek. Ferdinánd trónutódai sem feledkeztek meg a város fontos szolgálatairól, kiváltságait ezek is részint megujították, részint szaporították.
Kőszeg birtoklási joga, miután Jurisicsnak gyermekei nem maradtak, idővel idegen kezekre szállott.
1544-ben Ferdinándtól zálogban bírja Weispriach János, későbben ennek veje, Teuffel Kristóf, azután Jurisics fitestvéreinek gyermekei, ifjabb Jurisics Miklós és János kapták, kikre a bárói czím is átszállott.
