1710. évi pestis.
1710. évi pestis.
Alig ért véget a kuruczok és labanczok küzdelme, melynek folyamán a szombathelyi polgárok majd mindenökből kipusztultak, a midőn 1710. junius havában egy még irtózatosabb ellenség ütött tanyát a város falai között: a pestis vagy fekete halál, mely a következő év február végéig több mint 2000 lélektől fosztotta meg a sokat sanyargatott várost. A néptelenné lett város javai gazdátlanul, parlagon hevertek; a birtok értékét nagyon csökkentette a munkáskéz hiánya.
Az előnyös birtokszerzés nagy hatással volt főleg a közelvidék lakóira, a kik Szombathelyre költöztek, itt birtokot szereztek és letelepedtek. A beköltözött új letelepülők nagyobb részét a németajku Kőszeg, Rohoncz és Pinkafő környékéről való iparosok alkották, a kiknek száma meglehetős nagy lehetett, mivel az eddig tősgyökeres magyar város hirtelen német jelleget öltött. Ekkor keletkezett a külömbség a német és magyar mesteremberek, a német és magyar purgerek között; ez időtől fogva szaporodtak el a különféle német vezetéknevek, melyeknek nyomát is alig találhatni a régibb keletü jegyzőkönyvekben. De a nyelvben és szokásokban megnyilatkozó külömbség nem emelt választófalat a régi és új polgárok közé s a németajkú letelepülők csakhamar magukévá tették új otthonuk tradiczióit.
