Községi rendtartás.
Községi rendtartás.
A községi közigazgatás rendszeresebb szervezésére az 1792. február 6-án tartott közgyűlésen alkotott községi rendtartásban akadunk először. A 18 pontból álló statutum később kibővítve, többször megujíttatott és kiadatott; nevezetesen 1794-ben és 1818-ban, még pedig ez utóbbi évben két ízben is.
Az 1818. junius 8-án kiadott ujítmány már 26 pontot foglal magában. A községi rendtartás szerint a nemesek közül egy öreg esküdt, a nemtelenek közül pedig egy bíró választandó. A kizárólag nemeseket illető ügyekben a nemesek közbenjöttével az öreg esküdt, a nemteleneket illetőkben pedig az utóbbiak közbejöttével a bíró jogosult intézkedni, a közös ügyek ellenben az egyetemes községi gyűléseken intézendők el, melyeket az öreg esküdt és a bíró közösen hívnak egybe. A községi gyűlésekre minden birtokos, habár nem is lakik a községben, meghívandó. Annak igazolására, hogy a határozat a megjelenésre jogosúltak többségének akaratával hozatott, a jegyzőkönyvbe a szavazók nevei egyenként beirandók, különben a határozat községi határozatnak nem tekinthető és, ha valaki a szerint cselekszik, felelősséggel azért a község nem tartozik, hanem az egyesek, kik a határozat hozatalára befolytak, avagy a szerint cselekdtek. A gyűléseken, akár személyesen, akár megbízott által, 4 forint bűntetés terhe alatt minden birtokos tartozik megjelenni; a kirótt bírságösszeg a községi pénztárt illeti.
A pénzbüntetéseken kivül a községi pénztárba szolgáltatandók be a közös haszonvételek, úgy mint a mészárszék, a korcsmáltatás, makkoltatás és gubacsból bevett közös jövedelmek is, valamint a czenzusban kiadott legelők után 273fizetendő bérösszegek; nem lévén tudniillik megengedhető, hogy, mint ez némely községben ez ideig szokásban volt, az „illyetén jövedelmek evésekben, ivásokban és dobzódásokban költessenek el.” A jövedelmekről az öreg esküdt tartozik számot adni, kinek számadását a községi birtokosság vizsgálja felül.
A jövedelmek hováfordítása iránt a közgyűlés határoz. Ugy a kuriális, mint a külső haszonvételek közösek lévén, a mértékletes faizás (ide nem értvén a külső vagy vidéki birtokosokat, kik iránt a proporczió behozásáig, az erdőknek konzerválása végett az előbbi szokást meghagyni szükséges), a marhák számához mért legeltetés és makkoltatás joga a birtokosok mindegyikét megilleti; ennélfogva mindenki, a ki őket a használatban háborgatná, minden proczesszus nélkül 4 forinttal megbüntetendő, ellenszegülés vagy makacskodás esetében pedig a költségek és okozott kár megtérítésén felül a nemesek rövid proczesszussal 12 forint pénzbüntetésre, a nemtelenek pedig ugyanannyi pálczütésre itélendők, köteles lévén mindazáltal a szolgabiró a vonatkozó iratokat végrehajtás előtt a vármegyei törvényszékhez felülvizsgálat végett bemutatni. Kimondja a szabályrendelet, hogy a község szükségletei a községi pénztárból fedeztessenek; ha azonban a község pénztárral nem bírna, a költségek a birtokosok között arányosan osztandók fel.
A SZOMBATHELYI VÁROSHÁZA. Saját felvételünk.
