Erdődy Péter.
Erdődy Péter.
Erdődy Péter a híres esztergomi primás, Bakacs Tamás, családjából ered. Elsőként használja az Erdődy nevet (Erdewdj de Eberaw). A magyar mágnások között az egyedüli, ki a mohácsi vész előtt nyert grófi méltóságot (1511. november 25-én, II. Ulászlótól) és a nevezetes Erdődy-család első tagja, a ki Vasvármegye főispáni székében ül. A főispánságon kivül a főkamarási és főlovászmesteri méltóságokat is viselte. Azok közül a jövőbe látó főnemesek közül való, a kik nem fitymálták, kicsinyelték a török terjeszkedési szándokát s előre érezték a mohamedán inváczió kiszámíthatatlan veszedelmét. 1526-ben a török roppant arányú készülődéseinek hírére bejárja a Dunántúlt, igyekszik fölébreszteni letargiájából a pártviszálykodások viharától megtépett fáradt nemzetet; maga is tekintélyes sereggel száll táborba Mohácsnál s az elsők között viaskodik. A végzetes ütközetből, hol a nemzet virága tört le hirtelen, testvérével, Simon zágrábi püspökkel együtt, sikerül megmenekülnie. Később Horvát-Szlavonországok bánja. Lelkes híve a Szapolyai-háznak, belső embere Szapolyai Jánosnak. Pusztuló nemzete megerősödését, talpra-állását, nemzeti dinasztia megalapításával vélte vele elérhetőnek. Élete későbbi folyásában változhatott ebbeli érzése, nézete, mert Puchaim császári tábornok vejévé lévén, Ferdinándhoz pártolt. Mozgalmas, hazafiui érdemekben gazdag életét 1543-ban Olaszországban fejezte be.
