Alsó-Ságh.
Alsó-Ságh.
Alsó-Ságh, a Kemenesaljának egyik legnagyobb faluja, 235 házzal és 2070 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. Körjegyzőségi székhely; postája és távírója Kis-Czell. E község és környéke már az őskortól fogva lakott hely volt. Lelhelye az összes korszakoknak, kezdve a kőkorszaktól. Határában még most is találhatók vaskori sírhalmok. A szomszéd Ságh-hegy tetején egy római castrum nyomai láthatók. Plébániája már 1698-ban virágzott; r. kath. templomát 1736-ban építették újra. A XVII. században már református temploma is volt, míg ág. ev. temploma egészen uj épület. A Ságh-hegyen 18barlangszerű üreg van, melyet Vas Pál lyukjának nevez a nép; a tatárjárás alatt ott vonták meg magukat a környék menekülő lakosai. A község kiterjedt bortermeléssel bír; a sághi bor európaszerte hires. Itt van gróf Erdődy Ferencznek nagy kiterjedésű mintagazdasága és lótenyésztése. A XVII. század közepén ipolykéri gróf Kéry János és Chernel János voltak a földesurai, utóbb a Somogyi grófok. Itt volt hosszabb ideig plébános Kressnevich Ferencz nyelvész. A Saághy-család innen vette nevét és a Rusa-család predikátumát.
