Művelődés.
Művelődés.
A művelődés iránt való fogékonyság, midőn egy részről az eredeti kölsőségek sajnálatos elhagyására viszi őket, másrészt a felvilágosodás és polgárosúltság útján növeli értelmességüket, szelídebbé alakítja át jellemüket, gondolkozásmódjukat. A vasmegyei magyarok jellemének alapja különben is bizonyos szembeötlő józanság, mely ment a nagyobb szenvedélyességtől, vagy mélyebb alattomosságtól. A józanság, egyszerűség, természetesség, mely lelkükben megnyilatkozik, kifejezésre lel építészeti módjukban és ruházatukban is. Szorgalmas munkások általában, kik maguk is tulajdon birtokában lévén, tiszteletben tudják tartani a tulajdonjogot. Legendás rablóik voltak nekik is; de a leghíresebbjük, Sobri Jóska, valóságos lovag, az ideális betyárvilág megtestesűlt alakja, a ki egyetlen orgyilkosságot vagy rablógyilkosságot sem követett el. Az ő rablóikat a szabadság szeretete vagy a könnyelműség vitte az erdők rejtekébe s nem a kincsvágy. Verekedés ma is megesik duhajkodás közben, vagy a búcsukon, de annak az oka rendszerint a virtuskodás, mely nem egyedűl a magyar nép sajátsága, hanem az általános emberi természet megnyilatkozása.
A szabadságszeretet, mely Rákóczy szabadságharczának csak úgy, mint az 1848–49-iki szabadságharcznak erős segítséget nyujtott, melyért sok vasmegyei vérzett, egészen a mai napig, kevés kivétellel, a politikai téren is következetes állhatatosságban nyilatkozik. A nép szabadságszeretete mély vallásossággal párosul. Bele van gyökerezve lelkébe a vallásosság, bármelyik felekezethez tartozzék. A kisczelli, vasvár-szentkúti stb. búcsukra tömegesen tódúl a nép évről-évre, szembeszállva a fáradsággal, az időjárás és élelmezés viszontagságaival.
