1896. képviselőválasztás.
1896. képviselőválasztás.
Az 1896–1901. évi országgyűlésre október havában megtartott képviselőválasztások alkalmával megválasztattak:
Szombathely: Major Ferencz, Kőszeg: Szájbély Gyula, Sárvár: Förster Ottó, Rum: Buzáth Ferencz, Körmend: Chernel György, Muraszombat: Szápáry László gróf, Szent-Gotthárd: Széll Kálmán, Német-Ujvár: Rosenberg Gyula, Felső-Eör: Radó Kálmán.
***
Ezer év multja és jelene fekszik előttünk. A letelepülő magyarok által megalapított várszerkezetből fejlődött vármegye a féktelen oligarchia s kültámadások ellenében századokon át nemzeti királyaink támaszául szolgált.
249Az Anjouk uralkodása után a békés fejlődést csakhamar önvédelmi harczok váltják fel és III. Frigyes fondorlatai a vármegye területi épségét jelentékenyen megcsorbítják.
Mátyás a sziléziai háboruk után visszaszerezte az elhódított vármegyei részeket. Halála után azonban ezek ismét elvesztek, míg a mohácsi vész után a két pártra szakadt ország belviszonyai a közállapotok általános sülyedését vonták maguk után.
A hódító török had először Kőszeg váránál szenvedett kudarczot.
A Bocskay hajdui által kibontott lobogókat vigan lengette nálunk is a szellő, miként lelkesedéssel csatlakozott a vármegye Bethlen hadaihoz.
A szent-gotthárdi csatát követő vasvári béke miatt támadt elégületlenség, majd a Thököly-mozgalmak ujabb bonyodalmakba sodorták a vármegyét. E sötét korszakot csak Buda várának visszafoglalása deríti fel.
Rákóczy Ferencz felkelő hadjárata számos eseménynyel gazdagitja a vármegye történetét. Önzetlenségének kiváló jeleit adta ekkor a vármegye, nemességéből pedig számos kurucz tiszt tette nevét emlékezetessé.
A szatmári békét követő korban először Mária Terézia királynő hivó szózatára állott ismét fegyverbe a vármegye nemessége.
Az inszurrekcziók ez időtől kezdve mindenkor, mint később I. Ferencz király idejében az ősi erényről méltán tettek tanuságot.
A XIX. század első felében megindult kulturális törekvéseket félbeszakította a szabadságharcz riadója, midőn a vármegye a nemzeti ügyet hagyományos érzülettel s lelkesedéssel karolta fel.
A kiegyezéssel megkezdődött korszak a vármegye közönségének uj irányt adott: most áldozatkészségét a közmivelődésnek és közgazdaság fejlesztésének szenteli.
Ezer év története gazdag fényes epizódokban; sok tanulságos, sok lélekemelő eseményt tár elénk… Ezer éves mult dicsőségét hirdetik az omladozó várak, az elsárgult okiratok, a vármegyei régiségtárban elhelyezett zászlók, a várkastélyokban felhalmozott hadi diadaljelek. Ezredéves multjával szemben nem csekélyebb fényt vetnek a jelenkori nagy alkotások: közművelődési alapítványok és intézetek, gazdasági és ipari alkotások, mindmegannyi bizonyítéka annak, hogy a vármegye közönsége százados hagyományként őrzi e jeligét: „pro libertate, rege et lege”.
ÁGYU A NÉMETUJVÁRI VÁRBÓL. (Zárókép.) Grünwald Gy. Imre rajza.
