Pénzintézetek keletkezése.
Pénzintézetek keletkezése.
Még csak a közigazgatási bejárás stádiumában sem voltak ezek a vasútvonalak (1868), máris üdvösen hatott a pénzgazdaság föllendítésére Zemplénben a máig virágzó első két pénzintézet, nevezetesen az 1866 folyamán a Tokahegyaljai Takarékpénztár és a Sátoraljaújhelyi Takarékpénztár, melyet Dókus József alapított. A már épülő zempléni vasútvonalak nyomán támadt hiteligények adtak életet a Sárospataki Takarékpénztárnak (1868), a Zemplén-megyei kereskedelmi ipar-, termény- és hitelbanknak Újhelyben (1869), a Népbanknak ugyanott (1870), a Tolcsvai Takarékpénztárnak (1870), a Nagymihályi Takarékpénztárnak (1870), a Homonnai Önsegélyező Egyletnek (1870, később csődbe jutott), a Termény-tőzsdének Újhelyben (1870), a Sátoraljaújhelyi Polgári Takarékpénztárnak és Hitelegyletnek (1872), a Bodrogközi Takarékpénztárnak Királyhelmeczen (1872) és a Hegyalja-Mádi Takarékpénztárnak (1872). Mindezeknek az 1866–72-ben született zempléni pénzintézeteknek a vármegye közönsége (bizottmánya) volt a dédelgető dajkája annyiból, hogy a „bizottmány” köréből került ki az alapító részvényeseknek legnagyobb száma.
