Barancs.
Barancs.
Barancs, a Helmecz-patak mellett fekvő kisközség 74 házzal és 444 lakossal, kiknek legnagyobb része magyar és túlnyomóan róm. kath. vallású. A Barancsi család ősi fészke. IV. László egyik, 1273-iki oklevelében már említi Barancsi Gergely bánt „Georgius banus de Baranch et Kochu” néven. A XV. században magyar neve Balafölde. 1332-ben a pápai tizedszedők jegyzékében is szerepel. 1384-ben Kerecsényi László a birtokosai. 1449-ben Varjú Mátyás, utána a Kasuhi Nagy család, 1543-ban Thaadi Fülöp, 1561-ben az Orgoványi család. 1579-ben Kölcsey Jánost iktatják itt egy kúriába, 1587-ben Leövey Istvánt és Bokry Katalint. 1598-ban Maróthy Mihály, Orgoványi Péter, Torma György, Bokry Miklós, Horváth Ambrus és Szabó János az urai, 1661-ben az újhelyi pálosok kapnak itt részeket, 1667-ben Köröskényi Gáspár, 1730-ban a Barkóczy, Klobusitzky, Boka és Unghváry családok tagjai birtokolják, 1753-ban Forgách Ádámot iktatják egyes részeibe, 1796-ban a Püspöky, Barkóczy és a Klobusitzky családokat uralja, a mult század elején pedig a kir. kamara, az Almássy, Püspöky, Hétzey, Boka, Unghváry, Pap, Kulin, Balogh, Pilissy, Regéczy, Lipthay, Csegődy, Csömöröky, Horváth, Szikszay, Bernáth, Bothka, Tamáska- Hronkovich, Bárczy és Lónyay családok az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. 1663-ban a pestis, 1831-ben pedig a kolera pusztított lakosai között, mely utóbbinak pórlázadás volt a következménye. A községhez tartozó Komár nevű puszta a XIV. században község volt. Ennek 1579-ben Kölcsey János volt az ura, 1588-ban Malikóczy Gáspár, a XIX. század elején pedig már puszta, s birtokosai a gróf Csákyak, majd Lónyay Gábor. A község postája és távírója Velejte, vasúti állomása Upor.
