Bodrogzsadány.
Bodrogzsadány.
Bodrogzsadány, bordogmenti magyar kisközség 96 házzal és 625 róm. kath., gör. kath. és ev. református lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Bodrogolasziban van. Hajdan két község volt: Orbon és Sadan, vagyis Arbonya és Zsadány néven. Zsadányt a Marczell család kapta IV. Bélától, Arbonyát pedig Juche. 1423-ban királyi birtok, 1489-ben Bezzeghi Borsos Benedeknek van itt birtoka, azután a Tekes családnak, majd a Csetnekieknek, 1493-ban pedig Zbugyai Istvánnak. 1516-ban Sztrithei Zsigmondé, ki a birtok felét a terebesi pálosoknak adományozza. A másik felében 1581-ben Bárczy Pál, 1590-ben Baranyay Illés a birtokosok. Az 1598-iki összeírás a terebesi pálosokat és Zeleméry Miklóst említi. 1606-ban Bocskay István a pálosok birtokát elfoglalja, 1610-ben azonban ismét visszakapják. 1666-ban a pataki uradalom tartozéka; felét Báthory Zsófia és fia Rákóczy Ferencz, a pataki jezsuitáknak adja, s ugyanekkor a Hetési Baksa családnak is volt itt birtoka. 1668-ban a terebesi pálosok része az ujhelyi pálosok tulajdonába megy át. 1746-ban Jeszenák Pált iktatják egyes részeibe. 1774-ben a kir. kamara és az ujhelyi pálosok birtoka, 1786 után pedig vallásalapítványi birtok. 1808-ban herczeg Bretzenheim Károly Ágost és Lónyay Gábor nyerik el, most pedig gróf Lónyay Elemérnek van itt birtoka. A mult század nyolczvanas éveiben változtatták meg Arbonya-Zsadány nevét Bodrogzsadányra. A pálosoknak itt kisebb zárdájuk is volt, melynek romjai a község keleti részén még láthatók. 1739-ben a pestis pusztította lakosait, kik közül rövid idő alatt 157-en haltak el. A községben nincs templom.
