Hernádnémeti.
Hernádnémeti.
Hernádnémeti, hernádmenti magyar nagyközség, Borsod vármegye határán fekszik. 371 háza s 2289 lakosa van, kiknek nagyobb része református vallású. Postája és vasúti állomása helyben van, de legközelebb eső távíróhivatala Tiszalucz. Ősidők óta megült hely, mely a tatárjárás alatt elpusztult. 1254-ben németeket telepítettek ide és akkor Hernád-Nemptu alakban van említve. 1356-ben az egri káptalan birtoka, de 1397-ben a Perényiek kapnak rá kir. adományt. Egy részének 1462-ben Szapolyai Imrét és Istvánt iktatják birtokába, míg a másik részt a Perényiek Modrar Pálnak zálogosítják el. A XVI. század elején csak a Szapolyayak szerepelnek birtokosaiként, de 521527-ben már a Thurzó családot találjuk itt. 1567-ben a törököktől elpusztított helyként van említve, melyet II. Rudolf Rákóczy Zsigmondnak adományoz. Az 1598-iki összeírás szerint a törököknek adózik s a Rákóczyakon kívül Terjény Mihály is birtokosa. 1711-ben a Rákóczy-birtokok elkoboztatván, a kincstárra szállott, de a felét Aspremont grófné kapta, a másik felét pedig, 1730-ban, III. Károly báró Meskó Jakabnak adományozta. 1774-ben a Meskó családon kívül az Almásyak is urai, azután később kívülök még a gróf Erdődyek. Most gróf Erdődy Gyulának, gróf Zichy Jakabnak és báró Harkányi Jánosnak van itt nagyobb birtoka. Említést érdemel gőzmalma. Két temploma közül az új református templom, az ősi templom helyén 1895-ben épült, a róm. kath. templomot pedig 1769-ben avatták fel. A református egyház birtokában 1710-től származó úrasztali kehely és egyéb régi egyházi edények vannak. Ide tartoznak Gyömrő-, Hernádnémeti-, Ósiska- és Ujsiska-tanyák.
