Köröm.
Köröm.
Köröm, Borsod vármegye határán fekvő magyar kisközség 163 házzal és 736, nagyobb részben róm. kath. vallású lakossal. Postája Girincs, távírója Tiszalucz, vasúti állomása Hernádnémeti. Hajdan Borsod vármegyéhez tartozott és nevét Kerem alakban írták. Már a XIV. században a Czudarok birtokaként szerepel, melyet 1387-ben a sajóládi pálosoknak adományoztak. A tatárjárás alatt elpusztult, de azután ismét benépesedett. 1415-ben a Czudar családnak még mindíg van benne része, de az 1598-iki összeírás csak a sajóládi pálosokat említi birtokosaiul. Ez időben kompja járt és lakosai révészek voltak, kik itt a pálosok számára vámot szedtek. A török világban ismét elpusztult, de újra benépesült s a XVIII. század második felében a királyi kamaráé, majd a vallásalapítványé lett és most is azé. 1614-ben birtokosok itt a pálosok és pedig a sajóládi és szenléleki kolostoraiknak vannak Körömön birtokaik. 1707-ben azt az országgyűlést, melyet II. Rákóczy Ferencz Ónodra hirdetett, a Sajó áradása következtében a sajókörömi fensíkon tartották meg. A katholikus templomot 1729-ben a pálosok építették. Ugyanakkor 72állítottak itt egy nagy vendégfogadót is. A mult század 40-es és 50-es éveiben a Sajó áradásai sok kárt okoztak benne. 1849-ben a magyarok és az oroszok között itt ütközet volt. Van a községben gőzmalom, mely ifj. Morvay Józsefé. Köröm közelében keresik némelyek azt a községet, mely a XV. században Chep alakban van említve.
