Mezőzombor.
Mezőzombor.
Mezőzombor, magyar nagyközség, Mád és Szerencs közelében, 309 házzal és 1885 lakossal, kiknek nagyobb része róm. katholikus. Postája helyben van, távírója Szerencs, vasúti állomása Mádzombor. Már 1298-ból ismerjük első 85birtokosát a Rathold-nembeli István fia Kokos mester személyében, ki e birtok miatt Szadai János főispánnal perlekedik. 1411-ben Korláthfalvi Lászlót, 1431-ben Bekény comest s 1440-ben Nánássy Albertet iktatják részeibe. A Zombori Csontosok is birtokosai, 1455-ben meg a Gibártiak s 1457-ben Hym Anna, 1470-ben Zólyomi Cheh János, 1473-ban Zombori Nagy István és Pohárnok István kap itt részeket. 1501-ben Kálnó Pált, 1502-ben az Ujhelyi Kenyeres és a Kendi családokat és 1502-ben Jékei Pétert és Both Simont, 1510-ben Csaloviti Horváth Pétert, 1513-ban Zemercsényi Kristófot, 1519-ben Sárközi Albertet, 1549-ben Gyóni Görbey Lajost és Serédy Gáspárt és 1550-ben Serédy Györgyöt, 1551-ben pedig Beyczy Gergelyt, Krucsay Pált és Görbedy Lászlót iktatják részeibe. 1567-ben a törököktől elpusztított helyként van említve s ez időben a Barkóczyaknak is van benne részük, míg egy évvel később Zombori Lippay Jánost iktatják egy kúriájába. 1576-ban Semsey János, 1579-ben Eperjes város, 1583-ban Rácz István, 1584-ben Leökös Imre és Bornemisza Mihály is földesurai, míg az 1598-iki összeírás 9 birtokosát sorolja fel s ezek: Bihary János, Keczer András, Gyöngyössy Mihály, Domaky István, Fejes Péter, Komáromy György, Malikóczy Gábor, Rákóczy Zsigmond, Ferencz és Lajos. 1603-ban Rákóczy Zsigmond némely részekre új adományt kap. 1604-ben Nánássy Mátyást, 1613-ban Decső Benedeket s 1649-ben Vásárhelyi Klárát iktatják némely részeibe. A belvillongások alatt annyira elpusztult, hogy 1732-ben csak a lerombolt templom falai állottak fenn; 1744-ben azonban már Berényi Tamást s 1755-ben a Báji Patay családot iktatják részeibe. Az újabb korban az Aspremont, az Andrássy és a Klobusitzky grófok, továbbá a báró Orczy s a Péchy, Patay, Fáy, Szepessy, Vay, Bernáth, Zichy, Matyasovszky, Berczelly, Szemere, Nagy, Pulszky, Csomay, Ragályi, Borbély és gróf Wolkenstein családok voltak a földesurai. Most gróf Andrássy Gyulának és Zimmermann Zsigmondnak van itt nagyobb birtokuk. Hajdan várkastélya is volt s ez Zumbor nevet viselt. A Fejes család innen vette előnevét. I. Lipót 1665-ben városi rangra emelte s különféle szabadalmakkal ruházta fel. Van egy pecsétje 1698-ból. Itt született Lippay György érsek. A községben három templom van. Az ősi katholikus templom, mint már említettük, elpusztult s hogy mikor épült fel ismét, meg nem állapítható. Néhai Nyáray József egri kanonok a róm. kath. plébánia javára 10,000 aranyat hagyományozott. A ref. templom 1822-ben épült. A gör. kath. templom építési ideje ismeretlen. Van itt gőzmalom is s a lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak a Szentimrei, Belsőréti, Fecskés-, Grósz-, Kettős-, Péchy- és Szenczy-tanyák.
