Upor.
Upor.
Upor, tót kisközség a Helmecz-patak mentén, 98 házzal és 559, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal, a kiknek a községben nincsen templomuk. Saját postája, távíró és vasúti állomása van. Az Uporiak ősi fészke, kik itt már a XV. században szerepelnek. 1481-ben osztályos atyafiaik, a Czékeyek is birtokosai. 1511-ben Czékei Petronellát, Bánffy Pétert, Eödönffy Imrét, Dobó Zsófiát, Gerendi Lászlót, Upori Borbálát és Czékey Jánost iktatják birtokába. Az 1598-iki összeírásban csak Ruszkai Dobó Ferencz van földesuraként említve. A Dobók révén, leányágon, Dobó Borbála, Lorántffy Mihályné leánya Zsuzsánna után, Rákóczy Györgyé lesz, kiről a gróf Aspremontok, majd a gróf Erdődyek tulajdonába kerül. Az újabb korban a Tárczay családnak is 132volt benne része. Most a gróf Széchenyi Sándor birtoka, kinek itt újabb időben épült úrilaka van. 1831-ben a kolera tizedelte meg lakosait.
