Visnyó.
Visnyó.
Visnyó, tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 85 házzal és 402 róm. kath. vallású lakossal, a kiknek azonban nincsen itt templomuk. Ősrégi község, mely a XIII. század közepén herczeg Rasztilóé volt, de V. István 1270-ben Rajnold mesternek, a Rozgonyiak ősének adományozta. 1407-ben Lasztóczi Sebestyént iktatják birtokába s ekkor Vyznyo a neve. Idővel két Visnyó szerepel, Kis és Nagy jelzőkkel. A Lasztóczyak birtoklása után a Csapiakat iktatják mind a két Visnyó birtokába, 1460-ban pedig Krucsai Tamást és Ágócz Pétert, 1473-ban Kozma Istvánt és 1492-ben Ujfalussi Miklóst és Pált mondják az adatok possessoroknak. 1569-ben Kis-Visnyó pusztára Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyei Pál királyi adományt kapnak. Az 1598-iki összeírásban Nagy-Visnyó a varannai plébániáé. 1600-ban Visnyón a Daróczyakat, 1663-ban Bocskay Istvánt és Soós Györgyöt s a Drugetheket iktatják némely részekbe. 1672-ben özv. Drugeth Györgyné a maga részét a varannai pálosoknak adományozza. 1754-ben Kálnássy Ádámot és Ferenczet iktatják Kisvisnyó birtokába. A pálos-rend megszűntével a vallásalapé lett s azután az eperjesi gör. kath. püspökségé. A XVII. századbeli pestis ennek a községnek sem kegyelmezett.
