A tótok. Lakóház.
A tótok. Lakóház.
A sátoraljaújhelyi járás éjszaki részében a magyar lakossággal már sűrűn összeolvad a tótság. Nyelvbeli kölcsönvétel, népszokások s az egész életmód kölcsönös egymásra hatása meglátszik általánosan. A tót falu általában nem nyujt tiszta tipust. A ház jobbára három részből áll (a módosabbaknál), az istálló és a kocsiszín külön tető alatt; a szegényebb vidékeken azonban egy tető alatt. Az épület anyaga rendesen vályog, részben (az újabbaknál) kő, de a szegényebb vidékeken földdel tapasztott faváz. A tót ház legszembetűnőbb jellegét a fedélzet adja, a mely a tipikus házakon garádos szalmatető. A sátoraljaújhelyi járás magyarral vegyes falvaiban azonban sok a fazsindelyes és zsupszalma-tetejű tót ház. Másik jellegzetessége a tiszta tót vidék házainak az előkert, a mely ilyen falvakban majdnem általános. A tót ház külső falát tarka festés alig díszíti; általában fehérre meszelt, csak egyes vidékeken (nagymihályi, homonnai járás stb.) látunk kék festést az ablakok körül. A ház kapuja közönséges, faragatlan deszkakapu, vagy semilyen.
