Babonák.
Babonák.
Babonában azonban már sokkal inkább hisz a zempléni magyar nép. Igaz ugyan, hogy városokban kevésbbé s falun sem kivétel nélkül, de boszorkányban, a melyik szemmel veri a gyereket és véressé változtatja a tehén tejét, hisz és védekezik ellene a bodrogközi, tokaji járás sok magyarja, szinte általánosan. A semjéni ember el nem mulasztaná szent György-napkor keresztet meszelni az istálló ajtajára, nehogy a boszorkány beférkőzhessék az állat megrontására. Királyhelmecz vidékén meg mer esküdni nem is egy ember arra, hogy látta is a boszorkányt, még pedig macska képében. A ki nem látta, annál kiváncsibb rá s elkészíti a Lucza székét, a melyen ülve karácsony estéjén, minden gonoszságnak lehullik előtte a leple. A legyesbényeiek a rendesen Monok felől jövő viharról, vagy forgószélről azt tartják, hogy a monoki 160boszorkány küldi reájok és ha közeledtét észreveszik, azt mondják, hogy „itt a monoki vénasszony”. Tokaj vidékén, ha a felnőtt megbetegszik, főtt paszulyt és fehér vászonból készült, apró fácskákra kötött bábukat szórnak el a földön a ház körül – a boszorkányok elűzésére. Ha meg éppen megesik, hogy a beteg házára kuvik száll, vagy pedig (mint Szinyér és Boly vidékén hiszik) a kutya vonít és kapargál, akkor menthetetlenül halott lesz a betegből. A halottól általában mindenütt félnek, vagyis inkább a lelkétől, a mely hazajár a temetése éjszakáján (Mezőzombor vidékén). Ez ellen úgy védekeznek, hogy seprűt tesznek a küszöbre. Legáltalánosabb babona itt is, mint mindenütt, a szemmel verésben való hit. A czigándvidékiek kincsért sem mutatnák meg az újszülöttet senkinek, nehogy „szemmel verjék”. A Kistoronya vidékebeli pedig az ördögöt vádolja, hogy az emberek dolgába elegyedik s erős a hite, hogy az ördög ott ólálkodik a járókelő háta mögött és elvezeti, vagyis eltéveszteti az útját. Babonás félelemből részesül általános tiszteletben a fecske is, melynek fészkét szent tilalom őrzi minden vidéken, s a ki ez ellen vét, azt okolják, hogy a tej véres lett. A házi állat csaknem mindenütt a babona védelme alatt áll. A golopi ember a tehén baját valamely tudós bűnéül rójja fel, a ki megrontotta az állatot s a tehén teje mindaddig nem javul, a míg nem közlik a dolgot egy még nagyobb tudóssal! Agárd vidékén a tehéncsorda hazajövetelekor nem szabad az utczán söpörni, nehogy elsöprődjék a tej. A söprést különben más vidéken is némi jelentőséggel ruházza fel a babona; este söpörni például bajt hozna a házra, s ha már feledékenységből vagy kényszerűségből mégis kiseprik a szobát, a szemetet csak másnap viszik az udvarra. De számos babona fűződik a kenyérhez is, meg a gyümölcshöz, vetéshez. Tokaj vidékén például a gyümölcsfa első termését csak férfinak szabad leszedni, hogy a fa hosszú életű és bőven termő legyen. Komlóska vidékén érdekes babona az, hogy naplemente után semminemű ételt, különösen tejet, nem adnak ki a házból se kölcsön, se pénzért. (Látszik e babonán a tótok közelségének hatása, mert tót vidékeken ez a babona általános.) A szinyéri ember még az ellenségét is úgy véli ártalmatlanná tenni, hogy bőjtöt fogad a haragosára. Egyes vidékeken azonban, mint például a szerencsi járás sok községében, általában nem babonás a nép. Érdekes babonás mondaként feljegyezzük azt, a melyet Kisdobra környékén a lidérczfényről tudnak. Valamikor a földesúr mérnöke – meséli a rege – tagosítás alkalmával elmért a szegény ember földjéből; de megverte érte az Isten, mert azóta nincsen nyugodalma, felkel a sírjából és éjtszakánként lámpással a kezében járja a földeket, újra fölmérni. Sokan persze látták is a mérnököt.
Babona fűződik a család örömnapjaihoz is, mint a minő a keresztelés, lakodalom, stb. Ráska vidékén és igen sok helyütt például el nem mulasztanák az újszülöttet ellátni azokkal a babonás szokásokkal, a melyek hitök szerint elmaradhatatlanok. A keresztelendő leánynak csöppnyi kezébe szitát adnak, hogy dolgos gazdasszony váljék belőle, tűt, hogy a varráshoz is értsen, kilincset, hogy sok kérője legyen. Az újszülött fiúval baltát, kapát, kaszanyelet és mindenféle szerszámot fogatnak meg, hogy derék munkás-emberré cseperedjék. Még változatosabb a babona a szerelmes fiatalság között minden vidéken egyaránt. A kakuk szavát melyik leány nem hiszi valónak? A karácsonyesti ólomöntésben való hit is általános. Számos babona fűződik a lakodalomhoz is s a dámóczi menyasszony szerencsétlenségtől tartana, ha a vőfélyek elmulasztanák a lakodalmi szekér kerekéhez fazekat, tálat verni és ha ez nem törne el.
A babona ikertestvére a jóslás, főleg időjárás tekintetében. Ezek az időjóslások persze rendesen a természet megfigyelésén alapszanak s ritkán tévednek. A tarczali szőlősgazda Vincze-napján már tudni véli, milyen lesz a termése; ha Vincze-napján lágy az idő, jó lesz a bora a vidéknek. Ezt versben is megörökítette a nép:
Ha megcsordul Vincze,
Megtelik a pincze.
Megtelik a pincze.
Ez a közmondás országosan ismert.
ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI NÉPVISELETEK.
(Színnyomatu kép)
