Egyéb szokások.
Egyéb szokások.
Az ünnepi szokások legérdekesebbjét a tótokkal együtt lakó ruthén vidékeken találjuk, és ez az ősi pogány szokásból fönmaradt szent-jánosnapi-tűzrakás (Szobotka-égetés). A sztropkói járás több községében és más helyeken is dívik ez, nevezetesen: Kelcse, Holcsik, Turány, Kisvölgy, Felsőkrucsó, Felsőtokaj, Lomna, Olsva környékén.
Az általános ünnepi szokásokon kívül érdekes a Sztropkóolyka vidékén dívó újévi zabgyüjtés, a mi abból áll, hogy a legények sorra járják a község módosabb gazdáit és zabot gyüjtenek a pap számára újévi ajándékul.
170Az egyházi ünnepeket általában sok szertartással s még több babonával kötik össze. Első sorban a karácsonyt. A sztropkói járás némely vidékén (Minyevágása, Olsva, Felsőtokaj stb.) karácsonyestén a háziasszony leül az asztalhoz, köréje gyűlnek a házbeliek, csöndben kiszolgálják, azután háborítlanul ülve hagyják, az egész idő alatt egyetlen szót sem váltva egymással. Karácsony első napján nem is távozik senki hazulról, hanem csöndben mulat otthon.
Három királyok estéjén a sztropkói ruthén vidékeken házról-házra járnak, énekelve s vesszőcsomót hordozva magukkal. A csomóból minden házban egy-egy vesszőt hagynak s ezzel hajtják ki tavaszkor, első alkalommal, a szarvasmarhát a legelőre.
A húsvéti öntözés általános szokása igen sok helyen dívik, de a fonóka is, mint pl. Olyka, Oroszvágás, Oroszkánya, Jobbos, Hegyvég, Minyevágása, Variháza, Hegyzávod és főleg a tótokkal vegyesen lakott vidékeken.
