2. Ősz antilopok (Raphicerus H. Sm.)
2. Ősz antilopok (Raphicerus H. Sm.)
Dél- és Kelet-Afrikában honosak. Jellemzik őket majdnem merőlegesen álló szarvaik és tetemesebb nagyságuk (vállmagasságuk mintegy 55, hosszúságuk 85 cm). Közülük a búrok grysbok-ja (R. melanotis Thunb.) és steenbokja (R. campestris Thunb.) már régóta ismeretes. Az előbbinek nincsenek fattyúkörmei, az utóbbinak ellenben, mely egyetlen képviselője a Nototragaus Thos. et Schwann alnemnek, vannak. Az ősz antilopra, ahogy a búrok is nevezik az előbbit, jellemző, hogy testének élénk vörösbarna szőrei közt elszórtan fehérek találhatók; az utóbb említett faj szőrzetéből ezek hiányzanak. Mindkettőnek ismeretesek többé-kevésbbé albinó példányai is.
A Transvaalban és Mozambikban előforduló Raphicerus sharpei Thos. életmódjáról Stevenson-Hamilton közölt adatokat. Ez a faj magánosan, mindig víz közelében, alacsony dombok lábánál levő sűrű csalitosban él. Egy vagy több állat szereti, ha nem is szabályosan, ürülékét ugyanarra a helyre lerakni. Éjjel vagy kora reggel füvet vagy más lágy növényeket legel.
