ELSŐ REND: Tömörfejűek (Holocephali)
ELSŐ REND: Tömörfejűek (Holocephali)
A porcoshalak első rendjét alkotó tömörfejűek (Holocephali) valószínűen már igen korán elkülönültek a közös ősi törzstől. Megtaláljuk őket a föld régebbi korszakaiban, már a devontól kezdve, s virágzásuk tetőfokát a liásztól a krétakorig terjedő időben érték el. Ma már csak néhány nemzetségük és fajuk él szétszórtan az összes tengerekben.
Nagy koruknak megfelelően a tömörfejűek csoportja sok sajátságos vonással rendelkezik. Testük felépítésének alapvonásaiban megegyeznek a többi porcoshallal, főleg a szív, a bél és ennek csavaros billentyűjét, a kiválasztó- és az ivarszervet tekintve. Azonban a vesék és ivarszervek kivezetőnyílásai a végbélnyílástól külön nyílnak, nincs tehát kloákájuk. A belső vázban is, főleg a koponya és az állkapcsok vázán, eltérő részleteket találunk, egészbenvéve azonban olyan, mint a többi porcoshalé. Igen sajátságos szerkezetük van a kopoltyúknak. Számuk mindössze négy, választófalaik visszafejlődtek, úgyhogy nem érik el a test külsejét. Helyettük széles és porcos tüskék által merevített bőrredő fejlődőtt, amely a nyelvívtől kiindulva, egész szabályos kopoltyúfedőt alkot, aminővel a csontoshalak rendelkeznek. A fecskendőnyílás eltűnt. A fogsor szilárd rágólemezekké alakult, amelyekből két pár a felső-, egy pár pedig az alsóállkapocsban van elhelyezve; e lemezek széles alapi részből állanak, amelyeken a rágólécek sorakoznak. Állandóan tovább nőnek és nem cserélődnek ki. E rágólemezek sajátságos kialakulása okozza valószínűen, hogy a felsőállkapocs a koponyával szilárdan összenőtt, úgyhogy olyan, mintha a felsőrágólemezek közvetlenül a koponya alapján helyezkednek el.
A két hátúszó közül az első magas és rövid, a hátsó hosszú és alacsony taraj, amely a farokúszóig terjed. Az első hátúszó elején erős tüske van. A mell- és a hasúszók nagyok és legyezőalakúak, az alsóúszó ellenben egészen pici. A farkat úszószegély övezi körül, amely hátrafelé egyre alacsonyodik, s végül némely alakon hosszú fonálban végződik.
