Közép fakopáncs (Dendrocoptes Cab. et Heine)

Full text search

Közép fakopáncs (Dendrocoptes Cab. et Heine)
A fakopáncs nemzetséghez igen hasonló, csak abban különbözik, hogy a csőr a tövén valamivel keskenyebb és az orrlyukak a felső káva ormai és élei között közepén vannak elhelyezve. A nemzetségbe két faj tartozik.
A közép fakopáncs (Dendrocoptes medius Linn.)
Homloka és feje eleje gyengén rozsdásfehér, fejeteteje, tarkója élénk vérpiros, nyakszírtje, nyaka hátsórésze, háta, azonkívül szárnya és farka alapszíne fekete. Feje és nyaka oldala, halántéka és teste alsó oldala egész a hasáig fehér, a mell közepén gyenge rozsdás lehelettel. Füle alatt fekete hosszanti foltja van, mely egy keskenyebbel a mellig húzódik. A fehér vállfolt igen terjedelmes. A fekete evezőtollakon öt, a másod-, harmadrendűeken három fehér keresztsáv van s az azokhoz tartozó fedőtollak hegye fehér, miáltal az összecsukott szárnyon hat fehér keresztsáv keletkezik. A két-két szélső farktoll végfele fehér, ezen a részen két sötét keresztsávval, de csak a legszélsőkön, míg a másodszélsőn csak egy van. Szeme vörös, csőre kékes szarufekete, lába szürkefeketés.
A közép fakopáncs azon kevés madár közé tartozik, melyek előfordulása csak kevés helyen terjed túl Európa határáin. Észak felé Svédország közepéig, meg Finnországig megy fel, délkeletnek Kis-Ázsiáig, kelet felé Besszarábiáig, délen Görög-, Olasz- és Spanyolországig és nyugaton pedig az Atlanti-óceánig. Mint a legtöbb rokona, állandó és kóborló madár, mely már augusztusban vagy legfeljebb szeptemberben elhagyja szülőföldjét, ligetről-ligetre csatangol s márciusra megint visszatér. Mozdulatai fürgébbek és ügyesebbek, mint a nagy fakopáncsé: s ha azzal összeverekszik, akkor ügyes fordulataival mindig egérutat tud szerezni. A társaságot nem igen szereti, mint minden harkály, úgy ez is civakodó természetű és saját fajtájával is folyton háborúskodik.
A nyuszt, nyest, menyét, héja és karvaly egyaránt ellensége. A kisebb emlősök főleg a fészekaljakban tesznek sok kárt, tudatlan és rosszindulatú emberektől pedig se az öreg madár, se a tojás, se a fiatal nincsen biztonságban.
*
A közép fakopáncsközép kopáncs, közép tarka harkály – Magyarországon feltűnően ritkább, mint a többi tarka fakopáncs, de azért szórványosan előfordul az egész ország területén a Lajtától Máramarosig és Árvától a Kazán-szorosig. A Negro csúcson 1500 méterig észlelték. Általában azonban inkább az alacsonyabb vidékeket kedveli. Állandó madár, mely csak télen át szokott kóborolgatni. A különböző földrajzi formák elválasztását célzó kutatások ennél a fajnál is megkülönböztették ideiglenesen az északi közép fakopáncsot (Dendrocoptes medius medius L.) a déli közép fakopáncstól (Dendrocoptes medius splendidior Parrot), de ez a megkülönböztetés eddig még nem talált osztatlan elismerésre. A különbség a kettő között az volna, hogy a splendidior fartájéka élénkebb vörös s a külső kormánytollakon a fekete szín valamelyest nagyobb terjedelmű. Az idevágó vizsgálatok még nincsenek lezárva s a Magyarország területén előforduló közép fakopáncsokra vonatkozólag még teljesen a kezdet stádiumában vannak.
Gazdasági jelentősége nagyjában ugyanaz, mint a rokonaié, de abban a 9 gyomortartalomban, amelyet Csiki Ernő elemzett, véletlenül nagyszámban hasznos rovar is akadt, így főleg az Anthribes variegatus, mely a pajzstetű nőstényeiben élősködve pusztítja azt, s azonkívül hasznos hangyák is, melyek a földön bebábozódó kártékony pilléket irtják. A magyar madárvédelmi törvény védelem alá helyezi ezt a meglehetősen ritka madarat, amely még ha átlagosan káros is volna, már ritkaságánál fogva se okozhat érzékeny károkat s ezért mindenképpen kímélendő.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit