A KÖZÖS ÜGYEKRŐL SZÓLÓ MINISZTERI TÖRVÉNYJAVASLAT TÁRGYALÁSA.

Full text search

84A KÖZÖS ÜGYEKRŐL SZÓLÓ MINISZTERI TÖRVÉNYJAVASLAT TÁRGYALÁSA.
Andrássy Gyula gr, miniszterelnök a képviselőháznak 1867. május 17-dikén tartott ülésében, a közös ügyekre nézve a két háztól hozott határozat alapján, előterjesztette a törvényjavaslatot a magyar korona országai és az ő felsége alatt álló többi országok között fönforgó közös érdekű viszonyokról s ezek elintézésének módjáról. A ház május 27-dikén tárgyalta a törvényjavaslatot, s a kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottságnak arra vonatkozó jelentését.
Csengery Antal előadó jelentette, hogy a központi bizottságnak a törvényjavaslatra nézve átalános, érdemleges észrevételei nincsenek. Egyetlen egy osztály előadója volt, a ki e törvényjavaslat ellen egyátalában szót emelt, ki nem látta szükségét annak, hogy ez idő szerint e tárgyban törvény alkottassék. A központi bizottságnak előadói egyértelműleg úgy vélekedtek, hogy midőn a IX. osztály előadója azon kérdést veti föl, vajjon e törvényjavaslat átalában üdvös-e vagy nem? vajjon e tárgyban ez idő szerint törvény alkottassék-e vagy ne? oly térre lépett, melyen se a központi bizottság, se a ház a jelen tárgyalás alkalmával őt nem követheti. A munkálat ugyanis nem új törvényjavaslat, mely a miniszterium által kezdeményeztetvén, most terjesztetik először a ház elé. Országos határozat az, melyet a. törvényhozásnak mindkét háza alkotott; országos határozat, melyhez, midőn a felelős miniszterium előterjeszti, már a fejedelemnek hozzájárulása is előre biztosítva van; országos határozat, melyre nézve most már a tárgyalások annyira haladtak, hogy alig van egyéb hátra, mint a mit régi magyar dietális nyelven concertatiónak neveztek. A tárgyalások ezen stadiumában vizsgálhatni, vajjon a miniszteri szerkezet megegyez-e az országgyűlési határozattal; vizsgálhatni, vajjon azon módosításokkal, melyeket az új forma igényel, nem változott-e ama lényeg? tehetni szerkezeti módosításokat; de érdemleges változás alá az egész törvényjavaslat többé nem vehető. Ezen szempontból vette vizsgálat alá a központi bizottság a törvényjavaslatot; megtette rá egyes észrevételeit; egyes módosításokat ajánl, melyeket a részletes tárgyalás alkalmával az egyes pontok előkerülésénél elő fog adni.
Ráday László gr., a IX. osztály előadója kijelentette, hogy a törvényjavaslatot 85sem most, sem semmi időben nem pártolhatja, mert a hatvanhetes bizottság munkálata mellett fölhozott érvek sem az ő, sem elvtársai nézetét és meggyőződését meg nem ingatták. Ezután előadta a különbségeket, melyek a törvényjavaslat és az országos határozat tartalma között vannak. A maga és a IX. osztály nevében a törvényjavaslat elfogadása ellen szavazott.
Deák Ferencz: Azon tárgyakra nézve, melyekről a jelenleg előttünk levő törvényjavaslat intézkedik, vagyis az úgynevezett közös ügyekre nézve, a ház határozott, s határozatát azért hozta, hogy az törvénybe igtattassék. Az tehát többé nem kérdés, hogy e határozat törvénybe igtattassék-e vagy ne; csak az lehet a kérdés, hogy most készítsük-e el a törvényjavaslatot, vagy máskor.
A másik kérdés pedig az lehet, hogy ezen törvényjavaslat úgy, a mint a miniszterium előterjesztette, mennyiben tér el a már megállapított határozattól, és ezen eltérések elfogadtassanak-e? Többre a mi tanácskozási körünk nem terjedhet. (Helyeslés a középen.)
A miket Ráday képviselő úr mint saját nézetét magára az országos határozat érdemére nézve mondott, azokra felelni sem tartom most szükségesnek, mert a ház szabályaiban világosan benn van, hogy a háza maga határozata ellen semminemű ellenmondást el nem fogad. Mig a határozat meg nincs hozva, szabad ellene szólani; a meghozott határozat után azonban ezen határozat ellen tárgyalásba a ház nem bocsátkozhatik.
Ismétlem tehát, hogy belebocsátkozhatunk abba, hogy most, e pillanatban szükséges-e a törvényt elkészíteni, vagy jövőre más körülmények közt, tán koronázás után, vagy Isten tudja mikor vegyük elő ebben discussiónak és határozatnak is van helye. Másodszor a fölött is vitatkozhatunk igen természetesen, hogy úgy, a mint a törvényjavaslat itt elő van adva, a háznak eddig megállapított határozatával megegyez-e, vagy a mennyiben eltér, ezen eltérés elfogadható-e vagy nem. Azt hiszem, jelen tanácskozásainknak egyéb tárgya nem lehet, mert, mint már megjegyzém, a mit és a mely részben a ház már határozott, azt és a részben tanácskoznia és újra határoznia nem lehet. Méltóztassanak tehát a tanácskozásokat úgy intézni, hogy mindenekelőtt arról szólhassunk, hogy most készítsük-e el a törvényt vagy ne?
A mi az egyes szakaszokra vonatkozó észrevételeket illeti: kinek-kinek joga van azokat akár egyszerre, akár külön előadni; hanem én czélszerűbbnek tartanám az egyes észrevételeket az egyes pontoknál 86előadni, föltéve, ha a ház elhatározza, hogy most készítsük el a törvényt: az előbeszédre az előbeszéd, az egyes pontokra az egyes pontok fölolvasásakor.
Ezt gondolnám én a tanácskozás rendjének, a dolog természeténél és a szabályok értelménél fogva. (Helyeslés.)
Böszörményi László figyelmeztette a többséget, hogy, ha tárgyalná a törvényjavaslatot, mielőtt a koronázás megtörténik és a másik egyező fél is elfogadja az ajánlatot, a jogfolytonosság ellenére járna el. «Méltóztassék megkimélni legalább színét az alkotmányosságnak, mert azt nem is kivánhatom, hogy az alkotmányosságot, az alkotmányszerű jogfolytonosságot mentsék meg, mert ezen már rég túl van a ház.»
Ghyczy Kálmán azon előleges kérdést kivánta szavazás útján eldöntetni, akar-e a ház a közös érdekű viszonyokról ez alkalommal törvényjavaslatot alkotni. Ha a IX. osztály ellenkező véleménye kisebbségben maradna, át lehetne térni a törvényjavaslat tárgyalására.
Andrássy Gyula gr. miniszterelnök Böszörményi és Ráday beszédei ellen fordult, s pártolta a Ghyczytől ajánlott előleges kérdés föltevését.
Bónis Sámuel, Keglevich Béla gr. és Andrássy Gyula gr. ismételt fölszólalásai után az elnök föltette az előleges kérdést, s kimondotta, hogy a ház tárgyalni kivánja a törvényjavaslatot.
Tisza Kálmán úgy vélekedett, hogy mindenki természetesnek fogja, találni, hogy neki és elvtársainak nem lehet megnyugvásukra, ha olyan határozatok igtattatnak törvénybe, a melyek ellen hónapokon keresztül minden egyes alkalommal tőlük kitelhetőleg küzdöttek. Mivel ez nyilvánvaló, s szemben az e tárgyban már nyilatkozott többséggel, fölöslegesnek tartotta azon okoknak ismételt elősorolását, a melyeknél fogva ő és többen a hozott határozatokat helyteleneknek, sőt a hazára nézve veszélyeseknek találják. A törvényjavaslatnak csupán azon részeihez kivánt tehát szólni, melyek vagy egészen újak, vagy pedig módosítják a ház határozatait.
Átalában véve nem tartotta helyesnek, hogy törvénynek előszava vagy bevezetése legyen, s hogy indokolást foglaljon magában. Igaz, több régibb törvényünkben is így van; de meggondolva, hogy éppen ezen bevezetések és indokolások által váltak törvényeink számtalanszor kétértelműekké, s hogy azok alapján lettek ellenünk magyarázhatókka oly törvények, 87melyeknek czikkelyei hazánk szabadságát és önállóságát akarták biztosítani, ez a legnagyobb érv arra, hogy minden bevezetést és indokolást kerüljünk.
Áttérve a részletekre, rámutatott a törvényjavaslat 24., 25. és 26. §-aira, a melyek a háznak már elfogadott határozataitól eltérő nézetet fejeznek ki.
A ház határozatai szerint e §-ok így szólanak:
24. Előre bocsátjuk, hogy bármi legyen a közös ügyekre s azok mikénti kezelésére nézve az országgyűlés megállapodása: véleményünk szerint az tettleg életbe nem léphet mindaddig, míg az ország alkotmánya tettleg vissza nem állíttatik és ez az egyik alapfeltétele javaslatunknak.
25. A másik alapfeltétel, hogy a teljes alkotmányosság ő felsége többi országaiban és tartományaiban is tettleg életbe lépjen: mert mi azon országokkal csak mint alkotmányos országokkal léphetünk bármi közös viszonyokra nézve érintkezésbe. S ő felsége maga is azért kivánta ez ügyek tárgyalásának eddigi módját megváltoztattatni, mert alkotmányos jogokkal ruházta fel többi országait is, s a közös ügyek kezelésénél ezek alkotmányszerű befolyását sem tartja mellőzhetőnek.
26. Ha tehát Magyarország alkotmánya teljesen és tettleg helyre lesz majd állítva, s ő felsége többi országai is tettleg valóságos alkotmánynyal birnak, s a törvényszerű felelős kormány itt is, ott is átvette a kormányzatot: akkor, de csakis akkor lehetne azon ügyeket, melyek a megállapodás szerint közöseknek lesznek tekintendők, a következő módon közösen kezelni.
A miniszterium törvényjavaslatában e §§. így szólottak:
24. Ez lévén a jelen határozat indoka és czélja, önként következik, hogy annak egyik alapfeltételét Magyarország alkotmányának fentartása képezi.
25. A másik alapfeltétel az, hogy a teljes alkotmányosság ő felsége többi országaiban és tartományaiban is életbe lépjen: mert Magyarország csak azon országok alkotmányos képviseletével léphet bármi közös viszonyokra nézve érintkezésbe. S ő felsége maga is azért kivánta ez ügyek tárgyalásának eddigi módját megváltoztatni, mert alkotmányos jogokkal ruházta fel többi országait is, s a közös ügyek kezelésénél ezek alkotmányszerű befolyását nem tartja mellőzhetőnek.
26. Ezen két alapfeltétel mellett a közös ügyek kezelési módja a következő lenne.
E szerint – folytatta Tisza – a ház határozatai azt mondják, hogy azok, mik a közös ügyekre nézve s kezelésük módjára vonatkozólag megállapíttatnak, 88csak akkor léphetnek életbe, ha mind a magyar alkotmány teljesen helyre lesz állítva, mind ő felsége többi országaiban valóságos alkotmányos élet lesz. A törvényjavaslat ellenben ezen két alapfeltételt egyes-egyedül a kezelési módozatra tartja fenn. E szerint az ország kimondja, hogy a kül- és a hadügyek közös ügyek; kimondja, hogy a magyar hadsereg az osztrák hadseregnek kiegészítő része; lemond az ezen tárgyakra gyakorolható egyenes befolyásról még oly esetekben is, midőn még csak azon sovány befolyás sem maradhat fönn számára, mely neki a delegatio útján igértetik; elismeri, hogy a kül- és hadügyekre nézve önállóan nem intézkedhetik még azon esetben sem, ha azok irányában a fejedelem többi országainak nem alkotmányos népével, de absolut kormányával kellene érintkeznie. Ha ez így törvénybe igtattatik, jöhet ismét idő, midőn a magyar alkotmányt erőszakkal újra felfüggesztik, uralkodhatik az absolutismus a fejedelem többi országaiban; de jogi erőre emelkedett tény gyanánt fönmarad, hogy Magyarország a had- és külügyekben önállóan nem rendelkezhetik; fönmarad, hogy azoknak költségeit önállóan meg nem állapíthatja, s fönmarad, hogy a magyar hadsereg az osztrák hadseregnek csak kiegészítő része. S e háromszoros törvényes határozat háromszoros bilincsként fogja megkötni a szegény nemzet kezét. Óhajtotta ennélfogva, hogy a 24., 25. és 26. §§. eredeti értelmökbe állíttassanak vissza.
Végre azt kivánta, hogy, mint fölösleges, hagyassék ki a törvényjavaslat új utolsó pontja, mely így szól: «E törvényczikknek azon rendeletei azonban, melyek a közös ügyek kezelésének módjára vonatkoznak, tettleg csak akkor fognak hatályba lépni, midőn azok tartalmához ő felségének a magyar koronához nem tartozó országai részökről is alkotmányos úton hozzájárultak.» A dolog természetében van, hogy, ha ő felsége többi országai nem választanak delegatiót, delegatio által intézkedni nem lehet.
Beszédét így fejezte be:
«Még ezen óhajtásaim teljesülése érdekében is azonban sem az egyes szakaszoknál felszólalni, sem módosítványokat előterjeszteni nem kivánok, azért, mert meggyőzött a tapasztalás, hogy az ezen oldalról jövő módosítványok sorsa a leszavaztatás. Czélt tehát nem érnék. (Helyeslés a baloldalon.) De nem kivánok azért sem, mert ha szinte mindazon módosítvány elfogadtatnék is, mely ezen kifejezett óhajtásaimból folyólag kellene, hogy tétessék, még akkor sem tudnék magához a javaslathoz szavazatommal járulni. Elmondtam nézeteimet lelkiismeretem megnyugtatására, elmondtam azért, hogy ha netán a miniszterium, avagy a többség egyikét vagy 89másikát helyesnek találná, módosítsa maga azt, mit módosítandónak vél. Különben is a felelősség ezen törvényért és következményeiért azokat fogja illetni (Helyeslés a baloldalon), kik megállapítását helyesnek találták, (Felkiáltások jobbról: Elvállaljuk!) kik idején látják beczikkelyeztetését. Ha ennek következései hazánkra nézve üdvösek lesznek, mit óhajtok, de mit nem hiszek, legyen övék a dicsőség; de viszont, a mit elhárítani óhajtanék, de a minek bekövetkezéséről meg vagyok győződve, ha károsak lesznek, őket sújtsa a történelem kárhoztató itélete. (Helyeslés a baloldalon; felkiáltások a középen: Szívesen elvállaljuk!) Mi, a kisebbségnek tagjai, megtettük, a mi felfogásom szerint kötelességünk volt, s ez után, vérző szívvel bár, de nyugodt lelkiismerettel várjuk be azokat, a mik be fognak következni.
Böszörményi László azt látta, hogy a többség elérkezett a határhoz, a melyen túlmenni már nagyon nehéz lenne. Ragaszkodott Tisza előadásához s kijelentette, hogy a mint ő és úgynevezett szélsőbaloldali társai ez országgyűlésen már több fontos kérdésnél tették, ezen kérdésben is tökéletesen Tiszával szavaznak.
Zsedényi Ede nem foghatta meg Tisza azon állításának értelmét, hogy a közös ügyekről nem fogunk önállólag rendelkezni, ha kötelezőnek marad fönn a közös ügyek körvonalozása. «A közös ügyek kezelése vagy közös lesz, vagy nem; de mindenesetre alkotmányos lesz: ha tehát az örökös tartományok hozzá nem fognak járulni, akkor, igaz, hogy nem lehet közös, de azért alkotmányos marad, s akkor a magyar országgyülés és a magyar miniszterium, illetőleg a korona fogják kezelni ezen ügyeket.»
A képviselőház a miniszterium törvényjavaslatát a központi bizottság módosítványaival elfogadta. A 24. §. Somssich Pál indítványára, Andrássy Gyula gr. miniszterelnök hozzájárulásával, a következő szövegben állapíttatott meg: Ez lévén a közös ügyekre és azok kezelési módjára vonatkozó jelen határozat indoka és czélja, önként következik, hogy annak egyik alapfeltételét Magyarország alkotmányának fentartása képezi.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit