A VASVÁRI BÉKE: AMI ELVESZETT ÉS AMI MEGMARADT
1156A VASVÁRI BÉKE: AMI ELVESZETT ÉS AMI MEGMARADT
A Habsburg-hatalom félreismerte a török erejét; a háborút halogató politikájára a nagy nemzetközi irodalomból: STANDFORD J. SHAW, Between Old and New. The Ottoman Empire under Sultan Selim III. Harvard 1971. A magyarországi és erdélyi politika szűk mozgásteréből következő hátrányokat először hangsúlyozta: KOSÁRY D., Magyarország és Kelet-Európa a XVI–XVII. században (Valóság 1973. 32). Wesselényi levele Lippaynak: 1664. július 29. OL, Wit, Fasc. 9. Naláczi István Telekinek: Ebesfalva 1664. november 24. OL, Nlt, Fasc. 17, No 594. Apafi Mihály fejedelem intézkedése Székelyhíd ügyében: 1664. október 31. EOE 13. 336. Boldvai Márton levele Rottalnak: Székelyhíd 1664. december 30. OL, Nlt, Fasc. 17, No 584. Bánffy Dénes Rottalnak: Kolozsvár 1664. december 30. OL, Nlt, Fasc. 15, No 537. Gremonville bécsi francia követ jelentése Porcia véleményéről, hogy a vasvári békét a magyarok miatt kellett megkötni, mivel ők robbantották ki a háborút, de nem akartak részt venni benne (1664. november 6.), továbbá XIV. Lajos levele Apafinak (1664. október 3.). V. BOGIŠIČ, Acta. 240. A szervezkedés terveiben Erdély státusa mint példa merült fel, hangsúlyozza KLANICZAY T., Zrínyi. 791–794. Apafi levele Zrínyi haláláról Rottalnak: Katona 1664. december 19. OL. Nlt, Fasc. 17, No 584.
