KOZELSZKIJ, JAKOV PAVLOVICS (1728 kör.–1793 után) orosz filozófus
KOZELSZKIJ, JAKOV PAVLOVICS (1728 kör.–1793 után) orosz filozófus
A kegy olyan jótétemény, amelyet azzal az emberrel teszünk, aki nem érdemelte meg.
Filozófiai előterjesztések, 209. sz. – Niederhauser Emil (szerk.): Az orosz felvilágosodás. Gondolat, Bp., 1966. 115. (?);
…ahogy az erős fény árt a látásnak, és az erős hang a hallásnak, éppígy az erős sérülések elveszik a lélek erejét.
I. m. 215. sz. – Uo. 116.;
Ha valaki valamilyen dologban sok körülményt meg tud különböztetni, és több dologban meg tudja látni a hasonlóságokat, az emberi lélek e képességét nevezzük észnek.
I. m. 244. sz. – Uo. 118.;
…mindenkinek hasznosabb az erényes tökfilkó, mint a gonosz ravasz kópé, kellemesebb az erényes gyenge izmú ember, mint a gonosz erőművész, és kedvesebb az erényes rút ember a gonosz szépségnél.
I. m. (Jogtudomány) 171. sz. – Uo. 124.;
A filozófusok azt mondják, hogy ne álljunk bosszút ellenségeinken sérelmeinkért, és ez dicséretes szabály; csakhogy ha részletesen megvizsgáljuk, akkor … inkább a hibák növelésére alkalmas, mint az erényekére.
I. m. 172. sz. – Uo. 125.;
…könnyebb erényes emberből okossá válni, mint okos emberből erényessé.
I. m. (Politika) 411. sz. – Uo. 128.;
…a társadalom számára az egyszerű tolvaj is káros, de a tudós [tolvaj] nemcsak elviselhetetlen, hanem egyenesen romlásba döntheti a társadalmat.
Uo. 129.;
…a népet nem lehet másként kicsiszolni, mint ha könnyítenek terhein…
I. m. 420. sz. – Uo. 131.;
Úgy vélem, hogy az ember munkája számára elegendő napi nyolc óra, a másik nyolc órát fordíthatja öltözésre, táplálkozásra és szórakozásra, a harmadik nyolc órát pedig alvásra.
I. m. 426. sz. – Uo. 133.
