CHESTERTON, GILBERT KEITH (1874–1936, angol író)
CHESTERTON, GILBERT KEITH (1874–1936, angol író)
Az olyan ember, akit nagy elméletek foglalkoztatnak, mindig élvezettel alkalmazza azokat, még csekélységekkel szemben is.
… lehet valami nyugtalan és heves, de egyúttal termékeny is.
Mindig könnyebben tudom felfogni az erkölcsi bizonyítékokat, mint a többit. … én mindig az emberek szeme és hangja után igazodom el. S aszerint, hogy családja boldog-e, aztán, hogy milyen tárgyról szeret beszélgetni és milyen témákat kerül?
A gép nem hazudhat … és igazat sem mondhat.
Mindenütt találunk embereket, akiket titokzatosság vesz körül, de ez a legtöbbször a bűnt palástoló titokzatosság.
… mi angolok minden külföldit egyformának látunk, mihelyt sötétbőrű és piszkos.
Mi szegény halandók megszoktuk a nem helyénvaló dolgokat. Megszoktuk a diszharmóniák zsivaját és elalszunk mellette. De ha egyszer valami harmonikus történik, úgy felébreszt bennünket, mint egy tökéletes akkord.
… sokat adok határozatlan gondolatokra. Mindaz, ami nem szemmellátható, részemre meggyőző. Egy erkölcsi valószínűtlenség a legvalószínűtlenebb valami.
Akárki lehet gonosz, amennyire csak neki tetszik. Erkölcsi akaratunkat irányíthatjuk, de ösztönszerű ízlésünket s viselkedésünket ritkán tudjuk megváltoztatni.
A kis vétkeket néha nehezebb bevallani, mint a nagyokat, de éppen azért olyan fontos, hogy bevalljuk őket.
… sokszor nem tudja az ember, mit válasszon: bolondnak látszani, vagy annak lenni.
Legtöbben vagy azt állítják, hogy egyetértenek Bernard Shaw-val, vagy pedig, hogy nem értik meg. Én vagyok az egyetlen személy, aki megérti őt, de nem értek vele egyet.
Kitartani egy asszony mellett, igazán csekély díj azért, hogy az ember egy asszonyt nézhet. Azért panaszkodni, hogy csak egyszer nősülhetünk, olyasvalami, mint afelett szomorkodni, hogy csak egyszer születtünk… az ilyen ember nem túlzott nemi érzékenységről tesz tanúságot, hanem rendkívül nemi érzéketlenségről.
Páter Brown bölcsessége. Bp., é.n. Aradi Zsolt; Biró Lajos Pál: A modern angol irodalom története. 1890–1941. Hungária kiadás, Budapest, 1942..
