KRAUS, KARL (1874–1936, osztrák publicista, író, költő)
KRAUS, KARL (1874–1936, osztrák publicista, író, költő)
Az aforizmának nem kell igaznak lennie, túl kell szárnyalnia az igazságot.
A bibliofilnak nagyjából annyi köze van az irodalomhoz, mint a bélyeggyűjtőnek a geográfiához.
Minthogy a vadállatok tartását tiltja a törvény és a háziállatok nekem nem szereznek örömet, inkább nőtlen maradok.
A monarchisztikus hatalomnak, hogy fennmaradjon, butábbá és rosszabbá kell tennie az embereket, mint amilyenek.
Mi a történész? Olyasvalaki, aki olyan rosszul ír, hogy nem dolgozhat egy napilapnál.
Humanitás a társadalom mosónője, aki szennyesét könnyben kiáztatja.
Nincs egy gondolata, de ki tudja fejezni – ez az újságíró.
Honnan vegyem az időt, hogy annyi mindent el ne olvassak?
A logika ellensége a művészetnek, de a művészet nem lehet a logika ellenfele.
A vakok nem akarják elismerni, hogy van szemem, és a süketek azt mondják, néma vagyok.
A szükség megfoszt a romantikától s elősegíti a valóság megismerését.
Aki a másik ország hazafiait csőcseléknek tartja, sajátja ostobái közé sorolja magát.
Az intellektuális sajtó a filiszteri gyávaságot bátorsággá, a laposságot ideállá teszi.
Miért írnak némelyek? Mert nem elég erős a jellemük ahhoz, hogy ne írjanak.
Ursula Eichelberger: Zitatenlexikon. VEB Bibliographisches Institut Leipzig, 1981 .–Kristó Nagy István
