LUKÁCS GYÖRGY (1885–1971, filozófus, esztéta)
LUKÁCS GYÖRGY (1885–1971, filozófus, esztéta)
… az emberi munka az állati tevékenységtől éppen abban különbözik, hogy a célkitűzés korábbi magánál a tevékenységnél, hogy az egész munkafolyamatot ez a célkitűzés szabja meg.
… az „avantgardizmus” ideológiája baloldali körökben és még marxisták között is nagy akadály. Mert ezek minden kulturális újítást kritikátlanul haladónak és forradalminak fognak fel.
… jelentős művészeti termékek lehetősége problematikus világnézeti alapon sem zárható ki.
Az imperializmus nemcsak a tömeges népbutítás kisebbrendű ideológiáit termeli ki, hanem – spontánul – a kultúráját hordozó értelmiségben egy hamis arisztokratizmust is.
… az embernek csak magánemberré lefokozása az egész és sokoldalú ember megcsonkítását jelenti; … az ember átfogó sokoldalúsága a közéletben való aktív részvétel nélkül nem érhető el.
… a másik ember nem korlátja az egyik ember szabadságának, hanem annak előfeltétele. Az egyén csak szabad társadalomban lehet igazán szabad.
Aki más embereket elnyom és kizsákmányol, maga sem lehet szabad, egyénileg sem lehet az.
… az ember magateremtése új hangsúlyt kap: tendenciáját nézve előáll az egyéni magamegteremtés összekapcsolódása az emberiség magamegteremtésével.
… felébrednek a valódi nemzeti érzések, az igazi nemzeti érdekek védelme a nép eddig elnyomott „nemzete” részéről, amely eddig ki volt zárva a nemzeti sorsról való döntésből, amely csak tárgya és nem alanya lehetett a nemzeti sorsnak, amely nem vehetett részt a nemzetközi kultúra megteremtésében és befogadásában.
A marxista filozófia feladatai az új demokráciában. Bp., é.n. [1948.
