Erzsébetváros
Ö Erzsébetváros. Kis-Küküllő vm. rt. város, jszh. 280600–XVI., 2980 kh, 4408 m, r, n, cig. /Alpesdorf, DUMBRAVENI, Ebesfaleu, Ebesfalu, Ebesfalva, Elisabetaoras, Elisabethstadt, Elisabethopolis, Erzsébet-Város, Ibasfalau, Ibásfalu. / Pm.Tb.Td.; Vá-Td. 39. HGE: Adóhivatal /mk./; Állami Főgimnázium /mk. 1842/; Árucsarnok; Erzsébetvárosi és vidéki Gazdasági és Iparbank Rt. /1896/; Kondor Szalma és Nemezkalapgyár Rt. /1908/; Szövetkezeti Bank mint Rt. /1906/; Ipari Hitel OKH-szövetkezet; Örmény-Mechitarista Kolostor. */Az ebesfalvi uradalom központja, kastéllyal /1552/; 1671-ben jelentős örmény betelepedéssel /Szamosújvár utáni örményközpont/. 1790 - szabad kir. városi címet szerzett; 1870:XLII.tc.-kel th.-i v.-sá alakult - e jogát azonban már az 1876:XX. tc. megvonta s ei. rt. várossá szervezték át, amelyet az 1877: I.tc. Kis-Küküllő vm. joghatósága alá vetett - később de 1912-től ismét rt. város: 1920. jún. 4-én, az 1921: XXXIII.tc.-kel - a ROM kir.-sághoz elcsatolva./
