A magyar gazdaság útjai Európába
119A magyar gazdaság útjai Európába
A 16. század első felének nagy szultáni hadjáratai, majd a várháborúk időszaka, végül a hosszú tizenöt éves háború mérhetetlen pusztítást hoztak Magyarországra. Az állandó hadakozás és következményei (éhínségek, járványok) elsősorban az ország legkedvezőbb adottságú területeit sújtották, hiszen utánpótlási okokból mind a szultáni, mind a királyi hadak a nagy folyók menték nyomultak előre. A török és magyar portyáknak szintén a gazdagabb, nagyobb zsákmánnyal kecsegtető településeket estek áldozatul. A termelőerőket ezért komoly károsodás érte, miközben a középkori királyság gazdasági szempontból meghatározó városainak egy része is oszmán fennhatóság alá került. Az ország 1541-ben végleg bekövetkezett három részre szakadása pedig azzal fenyegetett, hogy a koraújkori Magyarország gazdasága erős hanyatlásnak indul. Az elkövetkező évtizedek azonban éppen ennek ellenkezőjét bizonyították. A politikai széttagoltság és a háborúskodás dacára a gazdasági élet jelentősen fejlődött, résztvevői pedig anyagilag gyarapodtak. Az európai gazdaság koraújkori átalakulása ugyanis – a külpolitikai viszonyokkal ellentétben – kifejezetten kedvező lehetőségeket kínált a fejlődésre.
Európa gazdasági vérkeringésében
A három részre szakadt ország egységes gazdasága
Városhálózatunk fejlődésének jellegzetességei
A vállalkozás első virágkora
