III. 8. 2. Az 1:200 000 méretarányú általános térképek (Generalkarten)
III. 8. 2. Az 1:200 000 méretarányú általános térképek (Generalkarten)
Az 1:25 000 méretarányú felmérés befejezését követően, valamint a részletes térképek első kiadásának vége felé, 1887–1916 között került sor az 1:200 000 méretarányú szelvények szerkesztésére és kiadására (a felmérési méretarány 1/8-a). Az általános térképek jó áttekintést nyújtottak a topográfiai viszonyokról, ami sokoldalú felhasználásukat tette lehetővé. E méretarányt eredetileg az Osztrák–Magyar Monarchia haditérképének szánták (a korábban használt 1:300 000 méretarányú térképek helyett), de az első világháborúban bebizonyosodott, hogy részletesebb térképekre van szükség.
Az általános térképek által lefedett terület túlnyúlt a Monarchia határain, és (Ferrótól keletre a 24° 30’ és 48° 30’ hosszúságok, valamint az 53° 30’ és 39° 30’ szélességek között) egész Közép-Európa területére kiterjedt. A Generalkarte von Mitteleuropa 1:200 000280 alapjául a hetvenötezres szelvények szolgáltak (egy kétszázezres szelvény nyolc hetvenötezres szelvény fedőterületét öleli fel, amelyek két oszlopban és négy sorban helyezkednek el, ld. a 2. sz. ábrát), a Monarchia határain túl eső területek vonatkozásában pedig a szomszéd államok rendelkezésre álló térképeire támaszkodtak, melyek azonban kevésbé voltak pontosnak tekinthetők. A teljes térképművet Közép-Európa területére, 282 szelvényre tervezték, de az első világháború kitörése miatt csak 265 szelvényt adtak ki, az utolsót 1916-ban (71/a., b. sz. CD melléklet). A történelmi Magyarország területére 61 szelvény esett, zömüket 1889-től a század végéig készítették (71/c. sz. CD melléklet).
HT jelzet: B II a 39. Sok kiadásban, többféle formában (hajtogatva, szelvényenként, albumba kötve).
A kétszázezres szelvények is a poliéder vetület alapegységei, a vetület „kettős,” minden szelvény külön síkot alkot, alakjuk szimmetrikus trapéz, oldalaik egyenes vonalak. Kiterjedésük szélességi és hosszúsági értelemben egyaránt 1×1 fok, vagyis a szelvények területe egy foknégyszög, ezért hívták a kétszázezres szelvényeket „foktérkép”-nek (Gradkartenblatt). Később ezt az elnevezést a többi méretarányra (1:25 000, 1:75 000) is kiterjesztették, megkülönböztetésül a síktérképektől (derékszögű szelvényezés a II. katonai felmérésnél). A kerek földrajzi fok értékű meridiánok a szelvények középmeridiánjai, a kerek fok értékű szélességi körök a szelvények közép szélességi körei, így a szelvények határoló vonalai a 30’ értékű meridiánok és szélességi körök (2. sz. ábra).
A szelvények jelölésére a kerek fokértékek szolgálnak, elől a meridián, utána a szélességi kör értéke áll, valamint feltüntetik a szelvényen szereplő legnagyobb települést (esetleg több nagyobb települést), pl. 37° 47° Budapest–Kecskemét. A kétszázezres térképeket a hetvenötezres szelvénybeosztásnak (30’ szélesség, 15’ hosszúság) megfelelő földrajzi fokhálózattal látták el. A meridiánok összetartása miatt a kétszázezres szelvények nagysága is változó, az északi szelvényeké, melyek 7357 km2 valóságos területet fednek, 33,2×55,4 cm, a terepen 9428 km2 területet fedő délieké viszont 42,7×55,2 cm, vagyis a különbség több mint 2000 km2. Az átlagos szelvényméret Magyarország közepes földrajzi szélességén 38×55,3 cm, ennek fedőterülete mintegy 8436 km2 (76×111 km).
A kétszázezres térképek síkrajza az utak és települések részletes, jól áttekinthető képét nyújtja, a domborzatot csíkozással ábrázolja. A sokszorosításnál a sík- és domborzatrajzhoz heliogravura útján rézlemezeket készítettek, az erdőket ábrázoló foltokat a kőrajzoló a nyomóformára rajzolta. A sokszorosítást négy színben végezték: a sík- és névrajz fekete, a vízrajz kék, a domborzat barna, az erdők területe zöld.
A kétszázezeres szelvények kereten kívüli tartalma: középen, fenn a szelvény megnevezése (szelvényjelölés és településnév), a kereten a földrajzi fokbeosztás és a csatlakozó térképszelvények megnevezése. Alul középen a méretarány (Maßstab 1:200 000), a kiadó (K. u. K. Militärgeographisches Institut), mellette a legfontosabb jelek, rövidítések magyarázata, a jobb alsó sarokban a szelvények első megjelenésének éve, illetve a későbbi kiadásoknál a részbeni helyesbítés (Teilweise berichtigt) dátuma (72. térképmelléklet).
