Zsolt. 94.
Zsolt. 94.
Zsolt. 94,1
URam, megtorlás Istene, megtorlás Istene, jelenj meg ragyogva!
Zsolt. 94,2
Emelkedj fel, földnek bírája, fizess meg a gőgösöknek tetteikért! [1Móz 18,25]
Zsolt. 94,3
URam, meddig fognak a bűnösök, meddig fognak a bűnösök vigadni?
Zsolt. 94,4
Hangoskodnak, kihívóan beszélnek, kérkednek a gonosztevők.
Zsolt. 94,5
Tiporják, URam, népedet, nyomorgatják örökségedet.
Zsolt. 94,6
Gyilkolják az özvegyet és a jövevényt, megölik az árvákat.
Zsolt. 94,7
Azt gondolják, nem látja az ÚR, nem veszi észre Jákób Istene.
Zsolt. 94,8
Térjetek észhez, ti ostobák a nép közt! Ti esztelenek, mikor jön meg az eszetek?
Zsolt. 94,9
Aki a fület alkotta, az ne hallana? Aki a szemet formálta, az ne látna? [2Móz 4,11]
Zsolt. 94,10
Aki népeket fenyít meg, az ne büntetne? Hiszen ő tanítja ismeretre az embert!
Zsolt. 94,11
Az ÚR tudja, milyen hiábavalók az ember gondolatai. [1Kor 3,20]
Zsolt. 94,12
Boldog az az ember, akit te megfenyítesz, URam, és megtanítasz törvényedre, [Jób 5,17; Zsid 12,6-8 ]
Zsolt. 94,13
hogy megóvd a rossz napoktól, míg a bűnösöknek megássák a sírját.
Zsolt. 94,14
Nem taszítja el népét az ÚR, nem hagyja el örökségét. [Ézs 54,10; Róm 11,1-2]
Zsolt. 94,15
Mert diadalra jut még a jog, és azt követi minden tiszta szívű ember.
Zsolt. 94,16
Ki kel védelmemre a gonoszok ellen? Ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben?
Zsolt. 94,17
Ha az ÚR nem segített volna rajtam, én már a csend honában laknám.
Zsolt. 94,18
Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, URam, támogatott engem.
Zsolt. 94,19
Ha megtelik szívem aggodalommal, vigasztalásod felüdíti lelkemet. [2Kor 1,4-5]
Zsolt. 94,20
Vállalhatsz-e közösséget a romlottság ítélőszékével, mely a törvényesség látszatával nyomorúságot idéz elő?
Zsolt. 94,21
Az igaz embernek életére törnek, az ártatlan embert elítélik.
Zsolt. 94,22
De nekem az ÚR a váram, Istenem az oltalmam és kősziklám.
Zsolt. 94,23
Ellenük fordítja saját gazságukat, megsemmisíti őket saját gonoszságuk által, megsemmisíti őket Istenünk, az ÚR.
