Ésa. 31.
Ésa. 31.
Égyiptom és az Úr segítsége.
Ésa. 31,1
Jaj nékik, a kik Égyiptomba mennek segítségért, [rész 30,2-5. 36,9.] lovakra támaszkodnak, és a szekerek sokaságában bíznak, és a nagyon erős lovagokban; és nem néznek Izráelnek Szentjére, és az Urat nem keresik.
Ésa. 31,2
De Ő is bölcs, és hoz veszedelmet, és beszédeit nem változtatja meg; hanem fölkel a gonoszoknak háza ellen és a bűnt cselekvők [4 Móz. 23,19.] segítsége ellen.
Ésa. 31,3
Hiszen Égyiptom ember és nem Isten, [Ezék. 28,9. Zak. 4,6.] és lovai hús és nem lélek, és ha az Úr kinyújtja kezét, megtántorodik a segítő, és elesik a megsegített, és együtt mind elvesznek.
Ésa. 31,4
Mert így szólott az Úr hozzám: A mint mormol az oroszlán és az oroszlánkölyök zsákmánya mellett, a mely ellen összehívatnak a pásztorok sereggel, és szavoktól ő meg nem retten, és meg nem ijed sokaságuktól: így száll alá a seregek Ura, hogy hadakozzék a Sion hegyén és halmán!
Ésa. 31,5
Mint repeső madarak, [5 Móz. 32,11. 12. Zsolt. 91,4. Máté 23,37. Malak. 4,2.] úgy oltalmazza a seregek Ura Jeruzsálemet, oltalmazván megszabadítja, kimélvén megmenti.
Ésa. 31,6
Térjetek vissza hát hozzá, a kitől oly nagyon elpártolátok, Izráelnek fiai!
Ésa. 31,7
Mivel ama napon megveti mindenki ezüst bálványait [rész 2,20. 30,22. Ámós 8,10.] és arany bálványait, a melyeket kezeitek csináltak néktek bűnre.
Ésa. 31,8
És elesik Assiria, nem férfiú kardjától, és nem ember kardja emészti meg azt; és fut egy kard előtt, és ifjai adófizetők [rész 10,34.] lesznek;
Ésa. 31,9
És kőszála félelem miatt menekül, és a zászlótól fejedelmei elfutnak, szól az Úr, a kinek tüze Sionban van, [rész 29,1.] és kemenczéje Jeruzsálemben.
