1 Móz. 25.
1 Móz. 25.
Ábrahámnak Ketúráhtól született fiai; halála és eltemettetése. Ismáel nemzetsége: Jákób és Ézsaú születése. Ézsaú eladja Jákóbnak elsőszülöttségi jogát.
1 Móz. 25,1
Ábrahám pedig ismét vőn magának feleséget, kinek neve Ketúráh vala.
1 Móz. 25,2
És az [1 Krón. 1,32.] szűlé néki Zimránt, Joksánt, Médánt, Midiánt, Isbákot és Suakhot.
1 Móz. 25,3
Joksán pedig nemzé Sébát, és Dédánt. Dédánnak pedig fiai valának: Assurim, Letúsim és Leummim.
1 Móz. 25,4
S Midiánnak fiai: Éfah, Éfer, Hánok, Abida és Eldaah: Mind ezek Ketúráhnak fiai.
1 Móz. 25,5
Valamije pedig Ábrahámnak vala, mindazt [rész 24,36.] Izsáknak adta vala.
1 Móz. 25,6
Az ágyasok fiainak pedig, a kik Ábraháméi valának, ada Ábrahám ajándékokat, és elküldé azokat az ő fia mellől, Izsák mellől még éltében napkelet felé, napkeleti tartományba.
1 Móz. 25,7
S ezek Ábrahám élete esztendeinek napjai, melyeket élt: száz hetvenöt esztendő.
1 Móz. 25,8
És kimúlék és meghala Ábrahám, jó vénségben, öregen és betelve az élettel, és takaríttaték az ő [rész 15,15. 35,29.] népéhez.
1 Móz. 25,9
És eltemeték őt Izsák és Ismáel az ő fiai a Makpelá barlangjában, Efronnak, a Khitteus Czohár fiának mezejében, mely Mamré átellenében van.
1 Móz. 25,10
Abban a mezőben, melyet Ábrahám a Khéth fiaitól vett vala: ott temettetett el Ábrahám és az ő felesége Sára.
1 Móz. 25,11
Lőn pedig Ábrahám halála után, megáldá Isten az ő fiát Izsákot; Izsák pedig lakozék a Lakhai Rói [rész 16,14. 24,62.] forrásánál.
1 Móz. 25,12
Ezek pedig Ábrahám fiának Ismáelnek nemzetségei, a kit az Égyiptombeli Hágár a Sára szolgálója szűlt vala Ábrahámnak.
1 Móz. 25,13
Ezek az Ismáel fiainak nevei, nevök s nemzetségök szerint: [1 Krón. 1,29.] Ismáelnek elsőszülötte Nebájót, azután Kédar, Adbeél és Mibszám.
1 Móz. 25,14
És Misma, Dúmah és Massza.
1 Móz. 25,15
Hadar, Théma, Jetúr, Náfis és Kedmah.
1 Móz. 25,16
Ezek az Ismáel fiai, és ezek azoknak nevei udvaraikban, falvaikban; tizenkét [rész 17,20.] fejedelem az ő nemzetségök szerint.
1 Móz. 25,17
Ezek pedig az Ismáel életének esztendei: száz harminczkét esztendő. És kimúlék és meghala, és takaríttaték az ő népéhez.
1 Móz. 25,18
Lakoztak pedig Havilától fogva Súrig, a mely Égyiptom átellenében van, a merre Assiriába mennek. Minden atyjafiával [rész 16,12.] szemben esett az ő lakása.
1 Móz. 25,19
Ezek pedig Izsáknak az Ábrahám fiának nemzetségei: Ábrahám nemzé Izsákot.
1 Móz. 25,20
Izsák pedig negyven esztendős vala, a mikor feleségűl vette Rebekát a Siriából való Bethuélnek leányát, Mésopotámiából, a Siriából való Lábánnak húgát.
1 Móz. 25,21
És könyörge Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az Úr meghallgatá őt: és teherbe esék [Róm. 9,10.] Rebeka, az ő felesége.
1 Móz. 25,22
Tusakodnak vala pedig a fiak az ő méhében. Akkor monda: Ha így van, miért vagyok én így? Elméne azért, hogy megkérdezze az Urat.
1 Móz. 25,23
És monda az Úr őnéki: Két nemzetség van a te méhedben; és két nép válik ki a te belsődből, egyik nép a másik népnél erősebb lesz, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek.
1 Móz. 25,24
És betelének az ő szülésének napjai, és ímé kettősök valának az ő méhében.
1 Móz. 25,25
És kijöve az első; vereses vala, mindenestől szőrös, mint egy lazsnak; azért nevezék nevét Ézsaúnak.
1 Móz. 25,26
Azután kijöve az ő atyjafia, kezével Ézsaú [Hós, 12,3.] sarkába fogódzva; azért nevezék nevét Jákóbnak. Izsák pedig hatvan esztendős vala, a mikor ezek születének.
1 Móz. 25,27
És felnevekedének a gyermekek, és Ézsaú vadászathoz értő mezei ember vala; Jákób pedig szelíd ember, sátorban lakozó.
1 Móz. 25,28
Szereti vala azért Izsák Ézsaút, mert szájaíze szerint vala a vad; Rebeka pedig szereti vala Jákóbot.
1 Móz. 25,29
Jákób egyszer valami főzeléket főze, és Ézsaú megjövén elfáradva a mezőről,
1 Móz. 25,30
Monda Ézsaú Jákóbnak: Engedd, hogy ehessem a veres ételből, mert fáradt vagyok. Ezért nevezék nevét Edomnak.
1 Móz. 25,31
Jákób pedig monda: Add el hát nékem azonnal a te elsőszülöttségedet.
1 Móz. 25,32
És monda Ézsaú; [Ésa. 22,13.] Ímé én halni járok, mire való hát nékem az én elsőszülöttségem?
1 Móz. 25,33
És monda Jákób: Esküdjél meg hát nékem azonnal, és megesküvék néki [Zsid. 12,16.] és eladá az ő elsőszülöttségét Jákóbnak.
1 Móz. 25,34
S akkor Jákób ada Ézsaúnak kenyeret, és főtt lencsét, és evék és ivék, és felkele és elméne. Így veté meg Ézsaú az elsőszülöttséget.
