Zsolt. 129.
Zsolt. 129.
A nagy nyomorúságból is kiszabadít Isten.
Zsolt. 129,1
Grádicsok éneke.
Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! [Bir. 3,12-14. 6,1. 1 Sám. 4,10. 11.] mondja most Izráel.
Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! [Bir. 3,12-14. 6,1. 1 Sám. 4,10. 11.] mondja most Izráel.
Zsolt. 129,2
Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
Zsolt. 129,3
Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
Zsolt. 129,4
Igaz az Úr! Elszaggatja a [2 Sám. 7,9. 10.] gonoszok kötelét.
Zsolt. 129,5
Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a [Zsolt. 46,6. 7. 48,3-9. 76,3-7.] Siont.
Zsolt. 129,6
Olyanok lesznek, mint a [Ésa. 37,27. 36,37.] háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
Zsolt. 129,7
A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
Zsolt. 129,8
Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
