a) 1833 március 27 A főrendek ülése. Tárgy: A reversalisok fölött elkezdett vita folytatása. Döntés: A reversalisok a jövőre megs…
a)
1833 március 27
A főrendek ülése.
Tárgy: A reversalisok fölött elkezdett vita folytatása. Döntés: A reversalisok a jövőre megszűnnek.
1833 március 27
A főrendek ülése.
Tárgy: A reversalisok fölött elkezdett vita folytatása. Döntés: A reversalisok a jövőre megszűnnek.
(Folytatása a fő RR. 27-ik Martiusi ülésének.)
Az ORSZÁGBIRÁJA nem mondhatja hogy a reversalisok eddiglen ellenkeztek a törvénnyel, mert mi a természetes szabadsággal meg egyezik, s isteni és polgári törvény által nem tilalmaztatik, azt tenni szabad. És igy sérelemkép az eltörlés nem sürgetethetik, de más kérdés ered, kivánatként megálhat e? Ámbár hajlandó hinni, hogy a reversalisok teljes eltörlése a vegyes házasságokat inkább nehezitendi, mint könyitendi, de miután azok, kiket ezen házassági kötések elősegéllése érdekel, köz akarattal az eltörlést sürgetik; ő nem ellenkezik. A kevésbé mivelt népet könnyen elragadják az indulatok, de később feltünik a gondatlanul adott reversalisok megbánása. Tanácsosbb tehát azokat egészen eltörleni, t. i. hogy kénszeritő erővel ne birjanak, csak két feltételre kivánok ügyeltetni: 1. hogy az ifiú kor érzelgését később lélekagály kövesse, 2. hogy azoknál, kik a reversálist teljes szabadsággal adták, s elfogadták, és ezen feltétel alatt egyesültek a házasság elválaszthatlan kötésébe, az eltörlő törvény, csendzavarásnak ne légyen kútfeje.
Egri Érsek PYRKER: A reversalisok nem ellenkeznek a Josephina Resolutióval, mert ez által csak az erőszakolt zsarolás tilalmaztatik.* Nem a törvényel, mert az 1791: 26. cz[ikkely] csak megengedi az evangelicus atyának, hogy fiát ön vallásában nevelhesse – possit de nem tiltja hogy római Catholica hitben is neveltethesse. Nem ellenkezik az evangelica vallás elveivel is, mert ezen vallás vezér elve a tökéletesedhetés, – perfectibilitas – és korlátlan értelmi szabadság a hit dolgaiban. Nem ellenkezik végre a házasság czéljával is, mert az evangelicusok hiszik hogy gyermekeik papista vallásban is idvezülhetnek. A megegyezését ezen föltételhez kapcsoló asszony, az eltörlés által, természeti szabadságában megszoritatnék, s lelkiösmérete örökös nyugtalanságba vettetnék. A visszaéléseknek elegendő gátot szab, az eddig gyakorlott legfelsőbb felvigyázat. Ő tehát a reversalisokat tovább is megtartatni kivánta. Szóllottak még a reversalisok megtartása mellet:
A türelmi rendelet valójában a leghatározottabban eltörli a reverzálisokat: „huiusmodi reversalium usum ex nunc... abrogare... duximus.”
A KALOCSAI ÉRSEK, B. ORCZY főispán: ki azokat szabados magános szerződésnek tekinti. GHYCZY főisp[án] ha férjnek szabad nem adni, hogy ne legyen szabad a leánynak kérni.
ALMÁSSY főisp[án] azt tartja, ha szabad a reggeli adomány* – dos – felől szerződést kötni, miért ne lenne szabad a gyermekek vallásos léte felől is?!! mi az atyai hatalom körébe tartozik. A reversalisok a 26-ik czikelyben alapulnak. Ő annyira mellette van a reversalisoknak, hogy ha nem vólna kiadások szabad, kérni kellene hogy megengedtessék.
Morgengabe, a férj által felesége javára lekötött vagyonrész.
A TÁRNOK, ki az eltörlés által inkább látja erőszakoltatva a catholica fél lelkiösméretét, mint megtartás által az evangelica félét. B. RÉVAY, KOPÁCSY Püspök ki a szent dolgot nem akarja polgári törvény hatalma alá vetni, BEDEKOVICS főisp[án] az eltörlést nem látja a 26-ik czik[kely] 13-ik §-usának megváltoztatása nélkül eszközölhetőnek, ez pedig sarkalatos; és változhatlan. De biztositást kiván, hogy a reversalis teljes szabadsággal köttetett. G. Zichy fő Lovászmester, B. Perényi, VURUM Püspök: okúl felhozván, hogy a catholica félnek hit és vallásbeli szoros kötelessége gyermekeit papista vallásban nevelttetni, Bőle, Belánszky, Horváth megyés, nem külömben Jordánszky, és Marich czimzeti püspökök.
Ellemben a feladott kérdés szerint még a reversalisok eltörlése mint sérelem orvoslása mellet szóllottak:
G. KÁROLYI GYÖRGY: A mit sejditett – a keserü pohár – itt van, hasztalan vólt a Nádor bölcs intése, a polgári törvény tárgyábol, dogma kérdését csináltak. Akár hogy gondolja meg a dolgot, a reversalisokat törvényellenieknek hiszi, mert az 1791: 26. czikely 15. §. világosan parancsolja, hogy a vegyes házasságoknak akadály ne tétessék; már pedig hogy a reversalisok akadály, a küldötség előtt feladott számtalan szomorú esetek bizonyitják. Nem akar a possint, és teneantur szavakbol vett ellenvetésre felelni, mert ha ez igy megy bé a viszon izenetbe, majd meg felelnek a RR, ha nem megy, hangozzon el a feledékenység tengerébe. Azt sem hiszi hogy a lélekisméret substratuma lehessen a reversalisnak, nem egyéb ez mint egy hátulsó ajtócska mellyen a lélekösméretet kibujtatják, néki nem ily megfogása van a lélekösméretről.
A NÁDORnak egy észrevétele van: „non contra rem ipsam” azt mondá a gróf, itt a keserü pohár, ő úgy hiszi ezen tárgyban eleinte nehéz minden akadályt legyőzni, de lehet még is csak igazán, s mindnyájan akarják.
G. WALDSTEIN szintén az 1791: 26. czikely 15-ik §-ussábol vévén a reversalisoknak, mint sérelemnek eltörlésére gyámokot, az ORSZÁGBIRÁJA a törvénynek ezen magyarázatjában meg nem egyezett, s azt hiszi a „ne impediantur” csak a parochusokrol szóll, hogy a reversalisok erőszakoltatásával ők ne gátolják a vegyes házasságokat, de GR. WALDSTEIN nem akar ugyan ily hires publicistával mérkőzni, azomban lelkiösmérete megnyugtatására, egész szerénységgel ugyan, mindazáltal nyilván kifejti, hogy az ő hermeneuthicája szerint az ne impedimenta ponantur, nem a parochusokrol, de a vegyes házasságokrol közönségesen szóll.
GR. FEKETE a Bécsi és Linczi békekötéseken épiti értelmét, azokat ő sokkal sarkalatosbaknak tekinti, mint a 26-ik czikkelyt.
B. WESSELÉNYI: A hoszan mondottakra még hoszabban felelhetne, s lelke, tapasztalása készteti hogy feleljen. De ügyelni kiván a Nádor intésére s úgy vélekedik, ha az ő értelme szerint dül el a dolog, nincs feleletre szükség, ha nem a szerint, majd felel, ha a RRtől viszajő a tárgy most tehát csak röviden: el kell törülni.
G. DESEWFY AUREL: Jó dolgot lehet rosz motivumokkal, és rosszat jókal védeni, ő ismételni nem akarja a mondottakat, csak a dologhoz szóll. Mi a reversalis? Kivétel a közönséges törvény alól, s tanácsos e ily kivételt engedni? Nem, s azért nem, mivel 1. a reversalisok idegen influentiát engednek, 2. mert a türedelmetlen félnek adják a győzedelmet. Ha őtet attya valamire kötelezné, mi a törvény ellen van, ez nem igen férne jól ösze fiúi szeretetével. Az asszonynak nem bánthatja lelki nyugalmát, gyermekét azon vallásban neveltetve látni, mellyet férje követ, kinek örök hűséget esküdött. Arra, hogy nem tiltott szerződést kötni szabad, csak azt feleli, hogy nagyon külömböző a materialis dolog, a lelkiösmérettel való dispositio szabadságátol. Csak azon egy törvényhozói tekintet érdemelhetne figyelmet, ha igaz volna, hogy a reversalisok eltörlése a vegyes házasságokat gátolná, ő azt hiszi ellenkező a foganat, ha bár most eleintén egy két gátlásra mutató eset akadna is, ugy hiszi egy pár indulatoskodó szerelmesnek nincs annyi sympathiára jusa a törvényhozástol, hogy miattok a gyermekek lelki szabadságárol megfelejtkezzék.
SZEGEDY főispán igazságosnak valja a RR kivánatát.
GR. TELEKY SAMUEL törvénytelennek, s igasságtalannak nevez minden reversalist, ha meggyőződésen épűlne, maga is által menne a férj. Nem is a 19-ik század szelleméhez illő a vallás iránti viszálkodás.
B. PRÓNAY ALBERT a Gömöri főispántol hallotba, hogy a reversalisok a 26-ik czikelyen alapúlnak, – ő magát a 26-ik czikelyt is csak annyiban tartja jónak, és sarkalatosnak, a mennyiben megegyez a békekötésekkel, azon túl nem. Hallotta azt is hogy „contractus contrahentibus legem ponit”, igaz, de meg kivántatik 1. hogy olyas tegyen kötést a kinek kötni szabad, – 2. olyanrol, a miről szabad, és 3. ugy ahogy kötni törvényesen szabad. Megmutatja hogy a reversalisoknál ezen három feltételek egyike sem létezik.
GYÜRKY főisp[án] kérdi, ha oly szabados szerződésnek tekintik a gyermekek vallásárol tett kötéseket, miért nem engednek ezen természetes szabadságban reciprocitást, viszonyosságok.*
Oly értelemben, hogy a protestáns házasfél javára is adható reverzális.
G. VAY főisp[án]: Nehéz megállani, hogy a lelkiösméret gyengédedségéről mondottakra ne feleljen, de szeme előtt forog azon szempont, hogy szirtek közt lévén a hajó, a bölcs kormánynoknak szavát kövesse. De tudja azt is, nagy része azoknak kik itt a lelkiösméret gyengédedségét ajkaikon pengetik, azt abban helyheztetik, hogy mindenkit az egy idvezitő anyaszentegyház kebelébe kivánjanak ölelni. Ezeket capacitálgatni, annyit tenne mint magyar példa beszéd szerint kősziklát szántani. Tehát csak röviden: ő a törvényen kivül béhozott s a kormány által feltartott intézetet törvényesnek nem ösmérheti, mert törvényünk van, hogy resolutiók által nem igazgatathatunk. Azért örökös eltörlésre voxol.
G. BATTYÁNYI BAPTIST: A RR izenetéhez ragaszkodván – a Gömöri főispán azon mondására hogy szabad szerződést kötni – azt feleli: hogy igen is szabad, de kinek kinek csak a maga dolgárol szabad, – nem a máséról, – annál kevésbé a más lelkiösméretéről. Ha az ő attyának tetszet vólna szerződést kötni, hogy ő mint katona az ellenség előtt megszaladjon, ő ugyan nagyon megköszönné az ilyen contractust, kösön kiki a maag dolgárol. (A szólló gróf katona volt, s hogy a mit mondott nem hiú dicsekedés, a meljén diszlő érdemkeresztek bizonyitják.)
B. VAY MIKLÓS: Postulatum e vagy gravamen, a szó értelmétől függ, ha azt veszük hogy a 26-ik czik[kely] világosan nem tiltja a reversalisokat, úgy postulatum, ellemben ha azt vegyük, hogy a vallás tárgyában költt minden resolutiákat, és igy azokat is, mellyeken épité a pétsi püspök hoszas okoskodását, a törvény, törvényteleneknek declarál, úgy gravamen, s valamint a resolutio, ugy a rajta épült reversalis is már el van törvény által törülve. Hogy miért ment bé a törvénybe úgy hogy possint, és teneantur, ő nem oka, hogy mi és ki oka fejtegetni nem akarja, de azt tudja, hogy sok törvénytelenségek sok panaszok, s a reversalisok is ennek következései – eltörülni örökre.
Ifjabb B. JESZENÁK: Mi lenne belőle, ha a reversalisokbol eddig eredett temérdek panaszok, és gyászos következések, a helyet hogy orvosoltatnának, még törvényesitetnének? Ha szabad reversalist adni, legyen viszonyos ezen szabadság.
B. PODMANYICZKY LAJOS dilemmába teszi véleményét, ha meggyőződésből jónak látja a férj a pápista vallást, mennyen által maga, ha nem látja jónak hogy lehet kénszeriteni hogy gyermekeit abban nevelje, a mit jónak nem lát.
G. RÁDAY GÉDEON, B. BÁNFFY PÁL, G. ESZTERHÁZY KÁROLY azon mondására a Barsi főispánnak, hogy a reversalisok sem a divina sem a humana törvényel ellenkezésbe nincsenek, – azt felelé: hogy ő Excellentiája elfelejtett egy harmadik törvényt, mellyel ellenkezésben vannak t. i. a természet törvényét. – Gr. Kolonics, és Gr. Csáky Károly főisp., Gr. Zay.
Ezeken kivül a reversalisoknak eltörlésére, mint postulatumra voxoltak:
G. Erdődy Károly, G. Győry főisp.
G. SZÉCHÉNYI ISTVÁN: Ha axiomának veszi, hogy ezen tárgyban kiki anyi meggyőződéssel bir, hogy semmi argumentatio el nem tériti, a hoszú dictiók csak két czélra vezethetnek: 1. ha elmésen vannak mondva mulacságosok, 2. ha unalmasan, unalmasak, – s minthogy a mulacságos dictiók sokkal ritkábbak mint az utolsók – röviden eltörlésre, mint kivánatra voxol.*
V. ö. Zichy: Széchenyi beszédei, 113. s köv. l.
G. Károlyi Lajos, G. Nákó, G. Nádasdy, Jabuke báró, B. öreg Jeszenák, G. Festetics Vincze, G. Battyányi Imre, Herczeg Pállfy – G. ZICHY KÁROLY azon argumentumra, hogy a Papista asszonynak vallását sérti, a gyermekeknek más vallásban neveltetése, azt feleli hogy ez nem áll, mert nem minden vegyes házasság köttetett reversalis mellet.
NÁDOR: Szembetünő többség: postulatum gyanánt terjesztessék fel, hogy a reversalisok jövendőre megszüntessenek, s ha kiadatnak erőtelenek légyenek.*
V. ö. Széchenyi, IV. k. 369. s köv. l., a reverzálisok mellett és ellen lévők névsorával, Kölcsey, VII. k. 186. l.
