b) 1833 április 23, 24 Kerületi ülések. Tárgy: Az országgyülési napidíjak kérdése.
b)
1833 április 23, 24
Kerületi ülések.
Tárgy: Az országgyülési napidíjak kérdése.
1833 április 23, 24
Kerületi ülések.
Tárgy: Az országgyülési napidíjak kérdése.
A dietale diurnumok kérdése,* melly Aprilis 23-án s 24-én intézteték el, e következendő alakban áll:
A királyi propositiok negyedik pontja felszólította a rendeket, hogy tanácskozzanak, miként lehetne, tekintettel az országgyűlés várható elhúzódására, mentesíteni a jobbágyságot a követek napidíjának terhétől. Az ápr. 16-i leirat, szemrehányólag megemlítve az országgyűlés késedelmeskedését, megújította a felszólítást. (Iratok, I. k. 5., 197. s köv. l.)
NICZKY (Vas) Nem akarja „per excerpta” felvenni ezen kérdést.
SOMSICH: Nem látja hogy ez „per excerpta” történnék, nincs itt organicus rendszabásrol szó, ennek helye lesz majd a Systematicum Operatumban, hanem csak ezen egy esetről, a mostani dietárol, s úgy hiszi az illendőség, igazság, törvény, elélátás kivánja a kérdésnek továbra nem halasztását. Ne mondhassa 8 millio ember, hogy még csak felvenni sem akartuk. Küldői 3/4 kivánnak viselni.
BEZERÉDY: Az ő küldői egészen. Ez oly fényes igasság mellyet támogatni nem kell. Niczkynek válaszol hogy ő maga is megegyezett hogy a magyar nyelvet s a t. fel lehet a systematicum Operatumon kivül venni, s csak ezt nem lehet e?
KOCSI HORVÁTH kivánná előbb a királyi válaszra felküldeni a feleletet, úgy önkéntes indúlatbol felvenni. – DUBRAVICZKY szerette vólna a 4-ik propositio idejére halasztani. – JUSTH elébb a nemzet és fejedelem közötti kérdést eldöntetni, – DÓKUS sem a kir. propositio, sem az operatum, hanem a régi diebalis szokás következésében kivánja felvenni. Azt hiszi könnyebben fogunk lehelni, ha ezen kérdés, a közönséges kivánság szerint elfog dőlni. Küldői most felét, jövendőben az egészt kivánják viselni. BORSICZKY jelenti hogy küldői már most is csak magok viszik a diurnumokat.
Voxolás útján igen nagy többséggel eldőlvén hogy a kérdést mindjárt fel kell venni, arra nézve, ha valjon kell e a nemességnek ezen fizetésben részesülni vagy nem? oly közönségesnek nyilatkozott az állapodás, hogy ezen kérdés egészen elmellőztetett, s csak a felett voxolának, egészen vagy egy részben viselje e a Nemesség. A többség azt végezte hogy egészen. Csak maga N[eme]s Beregh Vármegye vólt a ki semmit sem akart fizetni.
A PRAESIDIUM jelenti, ezen végzés alatt: hogy a nemesség fizeti e jelen országgyülési követek diurnumait, értetődnek mind azok kiket a törvény nemes név alatt ért: papok mágnások s a t.
Az 1647. évi 134. tc. szerint a megyék és a főurak képviselői nem kötelesek hozzájárulni az országgyűlési követek költségeinek fedezéséhez.
Az articulus értelmében a megyei követeket a királyi propositiók előterjesztésének napjától kezdve napidíj illeti meg, amit a megyék vetnek ki, még pedig azon főpapok és mágnások birtokaira is, akik nem képviseltetik magukat az országgyűlésen.
BORSICZKY: Itt nincs arrol szó, minő clavis szerint állapitódik fel jövendőre a principium, hanem csak in forma subsidii absque nectenda in futurum consequentia.
JUSTH: Már most el kell dönteni, ki fogja a diurnumokat meghatározni, s miként fognak a követek fizettetni, minden megye a maga követjét, vagy köz pénztárbol? vigyázni kell oda ne menjen a dolog hogy ki megy olcsóbbért; vagy ingyen? s ez által a követi méltóság csökkenjen, a függés kisebedjék. Thurócz regnicolaris pénztárbol kivánja.
KOMLÓSSY: Az hogy a nemességre valami teher róvassék tárgya sem lehet a dietalis tanácskozásnak. 8: 1741. ő ellene mond a végzésnek.
HERTELENDY felel: a végzésnek kiki engedelmeskedni tartozik. GR. ANDRÁSSY pedig declarálja hogy ezen ellenmondást küldői részéről el nem fogadhatja.
PÁZMÁNDY inditványt tesz hogy a diurnum mennyisége azonnal meghatároztassék.
NICZKY támogatja, – ha a törvényhatóságokra bizatnék, kedvetlen külömböztetések erednének, pedig ha most midőn nem az adózó erszényéből jön a diurnum, lejjebb szállitanók, mit mondana a nép ezen nagylelküségről, a mellyet nem gyakorlottunk, mig a szegény adózó fizetett. Ez sokkal messzebb vágó tekintet, mintsem hogy a megyékre bizni lehetne a meghatározást. Volna egy nagy kérdés: t. i. azok kik vi officii személyesen itt vannak részesitessenek e? de ezt megelőzte a RR. bölcsessége, midőn azt határozá, hogy csak in forma subsidii, a mostani országgyülésre tesz rendelést: Nem ellenkezik ez az 1741: 8. törvényel, mert annak lelke nem más, mint az, hogy a kormány adó alá soha se vethesse a nemest.
MARCZIBÁN: Igazságtalanságnak tartja, hogy más vegyen részt a törvényhozásban, s más vigye a kölcséget. Az ingyen menéstől nem tart kivánná hogy a parlamentaris élet azon fokára fejlődnénk ki, nagyobb függést a diurnumok miatt el nem ösmér.
OCSKAY hogy a kinek nagyobb fizetése, nagyobb a függése vagy becsülete el nem isméri. Tehernek nem tartja, hanem törvényes kötelességnek az épen most tett határozást, mert a követ küldés surogatuma a személyes megjelenésnek, pedig midőn kiki személyesen jelent meg a dietán, ki viselte a kölcséget?
PÁZMÁNDY subsidiumnak hallván neveztetni, – minthogy nálunk a szótol gyakran sok függ – subsidiumnak eddig pedig csak a hadi segedelem neveztetet, ő inkább liberum oblatumnak nevezné. (Ez elfogadtatik.)
BORSICZKY a némellyek által szóba hozott Concurrentionalis cassára nézve megjegyzé, hogy midőn egy megyének követe csak annyi voxal bir, mint a másiké, nem lehet kivánni, hogy egyik a másikért fizessen.
Szavatolás végett kérdésbe tétetik: Az országgyülése vagy a törvényhatóságok határozzák e meg a diurnum mennyiségét? 35 szó, 8 ellen: Az országgyülése. – A törvényczikkelybe* a kir. városok is bé fognak foglaltatni.
Iratok, I. k. 214. s köv. l.
