c) 1833 julius 26, 27 Országos ülések. Tárgy: Az urbéri II. tc. első három paragrafusa: a belső telki állomány nagysága, az irtvá…
c)
1833 julius 26, 27
Országos ülések.
Tárgy: Az urbéri II. tc. első három paragrafusa: a belső telki állomány nagysága, az irtványok kérdése.
1833 julius 26, 27
Országos ülések.
Tárgy: Az urbéri II. tc. első három paragrafusa: a belső telki állomány nagysága, az irtványok kérdése.
Julius 26-án 70-ik Országos ülés a K és RRnél.
Olvastatik az urbéri 2-ik t. cz. 1-ő §-ussa, melly által: A belső telki állomány (az alsó Tót Országi megyékben meghagyatván a régi szokás) mindenütt egy holdban határoztatik meg.*
Iratok, I. k. 269. l.
Inditványba jő: ne mondassék „egy hóld” hanem az egész országra nézve határoztassék meg ha lehet egyenlőn, hány ölet teszen egy hold? – Ez el nem fogadtatott. – GYERTYÁNFFY pedig azt kivánta hogy a kisebb, p. o. fél vagy negyedrész telkeseknek is egy hold belső fundus adassék, minthogy a negyedrészes jobbágy 300 ölen nem gazdálkodhatik. Ha pedig ez el nem fogadtatnék, mivel a Bánátban most is igy van szokásban, ne hogy sorsa roszabbá tétessék mint volt, valamint az alsó Tót Országi Megyék kivétettek, ugy a Bánátot is a § általános rendelése alól ki vétetni kéri. – A mit DESÖFFY támogatott. SOMSICH aggódni látszik, hogy az eddiglen birt nagyobb intravillanum elvétetik a jobbágytol, ő tudja hogy 1/8 részes jobbágynak is eddig sok helyütt egy egész hóld belső telek adatott.* – Ezt azonban SISKOVICS és NICZKY JÁNOS nemcsak el nem ösmerik, sőt az urbar[ium] 1-ső pontjának IV-ik §-bol, hol a fractianalis telkekre arányos mennyiség rendeltetik, ellenkezőt bizonyitanak, azon szokást azonban elösmerik, hogy ha valamely jobbágy intravillanumban illetőségén felül birt, azt tőlle el nem vétetett, hanem rét illetőségbe számitatott.
Még pedig úgy, „hogy azon esetre, ha a telek minémüsége kevesebbet kivánt egy holdnál, a feleslegesen kiadott mennyiség a külső tartozandóságokban tudatott bé”. (Jegyzőkönyv, II. k. 338. l.)
Világosság okáért a §-ba betétettvén hogy az egy hold intravillanum egy egész telek után értetődik,* egyébiránt a §. jóvá hagyatott. A Bánátnak különös megemlitése azért nem találtatván szükségesnek, mivel a Tabellában világosan ki van téve, hogy az 1/8 rész teleknek is belső fundusul egy egész hold competál, ellenben a Tóth országi megyéknek meg kellett a §-ban emlitetniök, mivel a Tabellákban nincs a belső telki illetőségök kitéve.
Az elfogadott szöveg: „A belső egy egész telki alkotmány … mindenütt egy holdban határoztatik meg”. (Jegyzőkönyv, II. k. 241. l.)
Olvastatván a constitutivum tabellája,* CSEPCSÁNYI nem látja igazságosnak hogy egy alföldi telekért, melly összesen 58, s a kiszakitandó legelővel közel 80 holdra is megy, annyi szolgáltassék, mint a felföldi roszabb és kevesebb földért. Ezt azonban nem azért mondja, mintha megyéjére nézve nagyobb prestatiokat kivánna, mert ő az eddigit is sokalja, és az 52 napot, 40 napra kivánja leszállitani. Hanem oda megy kivánsága, hogy az ország több classisokra osztassék, s a 40 szekeres nap a legjobb vidékre nézve maximumnak állapitassék. – Ez a prestatiók idejére valónak itéltetett.
Proiectum, 5. s köv. l.
NAGY kézzel tapogathatónak látván ezen tabella igazságtalanságát, azt minden jövendő regulatiókra örök alapnak elfogadni lélekben járó dolognak tartja, – de emlékeztetvén a PERSONALIS hogy az uj classificatiotol el nem választható zavarok és nyughatatlanságok vóltak azon fontos okok, mellyek a RRket ezen tabellának elfogadására birták, MAJTHÉNYI L. ugyan kételkedett, valjon az igazságtalan classificatio megörökitése a békételenséget elfojtotta e? – mindazáltal azon tabella minden változtatás nélkül helybe hagyatott.
Olvastaték a 2-ik § melly azt rendeli, hogy a belső teleknek illetőséget haladó része megtartván a belső telek természetét, külső járandosághoz fog számittatni, – a belső telek hijánya ellenben, ugyancsak intravillanum természetét magára öltendő extravillanummal fog pótoltatni. – Ahol rétet földel és viszont kell pótolni, a rét termékenységét a föld classisához illesztvén közönségesen egy hold föld egy kaszás réttel és viszont pótoltassék. – Az alsó Tót országi megyékben pedig szőllővel is szokván a föld pótoltatni, egy hold föld 2 kapás szőllővel egyenlitessék.
Ismételtettek azon előterjesztések, hogy a kapásrét, vagy kapás szőllő öl számra vétessék, – de a kivihetetlenség miatt most sem fogadtatott el az inditvány.
SISKOVICS, DÓKUS és Gr. DRASKOVICS igazságosnak vélnék, hogy a belső teleknek illetőséget haladó része extravillanum természetet öltsön magára, s kilenczed alá tartozzék, valamint viszont a belső hijány pótlására adott külsőség kilenczed alá nem tartozik. – Ez is félre vettetett.
RUDICS: Tilalmat kiván hogy a jobbágy fel ne szántsa a kaszállókat, a mi Bácsban igen divatozik, mivel a kaszálló földtől kilenczed nem jár. – Ohajtaná tehát meghatároztatni, hogy csak 1/3 részig, s azt is csak az uraság engedelmével legyen szabad felszántani, s csak pabularis maggal vetni, különben* contrabanda alá essék. Egyébiránt sinór mértékül vévén az 1768: 28-ik Juniusi intimatumot* ugy tartja hogy házától füst pénzt ád a jobbágy, földjétől kilenczedet, legelőtől vajat, és igy a robottat rétjétől adja, – felszóllitja tehát a felső megyék lelkesedését a szegény jobbágy felsegéllésére: hogy a robot a réthez méressék, s ahol kevesebb rétje van a jobbágynak, ott kevesebbet is szolgáljon.
Ha t. i. gabonával és kukoricával veti be.
16 A Jegyzőkönyv (II. k. 343. l.) 1786. július 28-i resolutiót említ. Egy 1768. június 28-i Sopron megyéhez úrbéri ügyben intézett rendeletet, amely tiltja a száritónak s megengedi a rétnek kertté alakítását, idéz Pfahler C.: Ius georgicum regni Hungariae. Keszthely, 1820. I. k. 39. l.
Erre ANDRÁSSY, de kivált MAJTHÉNYI L., MADOCSÁNYI és MARCZIBÁNYI felelnek: hogy a prestatiakat igy elkülönözgetni nem lehet, egyedül ugy kelletvén tekintetni ezen egész állapotnak, hogy a különböző prestatiók együtt véve, a telektől adatnak. Nem tudják Bácsnak lelkesedésével megegyeztetni, hogy miután a Comassatiót és privatisált gazdálkodást oly hévvel pártolják a RR, ő még azt is meg akarja szabni a jobbágynak, hogy szánston e vagy kaszáljon, pabularis, vagy más magot vessen; ezt az industria szabad kifejlésével egyeztetni nem lehet. – Egyébiránt is megkapván az illető adózásokat, bár kaszál, bár szánt is a jobbágya, s itt hijányt nem szenvedvén, hogy lehet azon könyitést czélzó igyekezettel ösze egyeztetni azt, hogy a rétet is adózás vagy épen contrabanda alá akarja vetni? Nem is lehet mondani hogy a Liptói telektől igazságtalanság annyi praestatiót venni, mint a Bácsitól, mert amannak is lehetnek oly beneficiumai, mellyel ez nem bir p. o. a tüzifa. Legyen 8 ház egy telken, s mindenik házra számitassék hetenként egy szekér fa, a 416 szekér fa bizonnyal sokkal többet ér mint minden prestatio. De miután maga is megegyezik a Bácsi követ hogy rétjének 1/3-dát a jobbágy felszánthassa, a robottot pedig a réthez akarja mérni, kedvesen fogják venni a szólló követek, ha jó példával megy elől, s a robotot 1/3 részel lejjebb szállitja. Végre a lelkesedésre tett felszóllitás viszonzásául őtet is felszóllitják, kövesse Trenchin példáját, a ki régóta csekély váltságot vesz a kilenczedért, most pedig azt végképen minden váltság nélkül elengedni kivánja.
RUDICS előre tudta hogy igy jár, de ő kötelességét tartozik teljesiteni, – egyéb iránt örült azt hallani, hogy a felföldi jobbágynak terméketlen szűk constitutivuma mellett is szint oly jó dolga van, mint az alföldinek; – igen fogja ezt használni tudni a portális felosztáskor.*
Annak eldöntésénél, hogy egy-egy megye hány nádori porta után fizessen adót.
A szerkeztetés a mint van meghagyatott.
Julius 27-én 71-ik országos ülés a K és Rendeknél.
Olvastaték a 2-ik T. cz. 3-ik §-ussának kerületi szerkeztetése, melly azt rendeli: hogy ha valamelly irtvány az uraság szabad engedelméből urbéri rendbeszedés utján a jobbágy telki állományba foglaltatott, az ettől többé el nem szakitathatik, sem a jobbágyok részéről* a megváltás, vagy irtás* fejében követelés nem tétethetik.
Értelme: a jobbágyok irányában.
Kimaradt megtéritése.
Az országos szerkesztetés igy kezdődött: ha valamelly irtvány az uraság szabad engedményéből akár szerződés mellet, akár más valamely módon a jobbágy telki állományba foglaltatott, oly annyira, hogy természetét, s nevezetét el vesztvén, már az állománynak részét tenné;* az ettől többé s a t.
„Si exstirpatura quaepiam e libera concessione dominii seu contractu mediante seu quacumque alia ratione sessionale constitutivum ingressa fuisset, adeo, ut indolem et nomenclationem suam amittendo iam constitutivi eiusdem partem efficeret.” (Proiectum, 19. l.)
PERSONALIS: Az inditványokra nézve különböző tekintetek jönnek közbe, de itt ezen a helyen csupán azon egy kérdés forog fell, hogy a mi bármely móddal is bément a constitutivumba, és dicáztatott is, el lehet e azt a jobbágytol venni? – Ha a kerületi szerkeztetés oly értelmet foglal magában hogy, ha csak a paraszt nem tudja bé bizonyitani hogy e libera concessione dominii kapcsoltatott valamely irtvány a telkéhez, ámbár ő attol adót fizetett, s minden szolgálatokat teljesitett, még is el lehet tőle venni; ugy ő ezen értelemben nem lehet, mert az csak depopulatióra vezetne. Ajánlja tehát a RRnek hogy a jobbágyra nézve kedvezőbb regnicolaris szerkeztetést fogadják el.
Ezen inditvány sokak által pártoltatván, kivált miután DEÁK óvást tett hogy az önkényen épült, s többnyire hibás dicalis öszeirás gátul ne szolgálhasson az irtás kiváltásának, és a redactiónak ezen szavai alatt seu quacunque alia ratione, az: hogy ha netalán dicalis conscriptioba ment az irtás, teljességgel ne értessék – a PERSONALIS e részben az ország által is elfogadott 1826-iki resolutiora hivatkozólag* a RRket megnyugtatván, – inditványa kevés ellenzéssel elfogadtatott. – De nagy ellenzésre akadt a MARCZIBÁNYInak azon további inditványa, hogy a §. eleje, melly igy szóll e libera concessione Dominii seu contractu mediante, seu quacunque alia ratione s a t. igy módosittassék: seu e libera concessione dominii seu contractu s a t. LA MOTTE, SISKOVICS és mások sokan erősen ellenkeztek, meg nem foghatván, hogy a földes úr akaratja ellen hogy lehet az ő tulajdon földjét telekbeli állománnyá változtatni? mi lesz az 1-ő R 9-ik czimjéből? Ők csak azért nem ellenzették a regnicoláris szerkeztetést, mivel az uri engedményt genusnak, a contractust pedig vagy quaecunque alia ratiót speciesének vették. – De a PERSONALIS hajlandó volt Trenchint pártolni mert meglehet regulatorius perben, az uraság megegyezése nélkül is, itélet által telekbe számitatott az irtás, azt tehát depopulatio nélkül többé elvenni nem lehet. – Végre, igaz kis többséggel ugyan, de mégis elfogadtatott a MARCZIBÁNYI inditványa, különben meg lévén már az usufructuatio is engedve, néha a tizedik kéznél lévő telekbe kötne bele a földesur, s a szegény jobbágy elveszitené pénzét propter non probatam concessionem.*
1826. május 29-i leiratában az uralkodó biztosította a rendeket, hogy az országos összeírásba, mivel ennek célja megtalálni a helyes arányt az adónak az egyes törvényhatóságok közti felosztásához, az irtványokat és maradványföldeket nem kell felvenni. („Exstirpaturae et terrae remanentiales ad classem postfundualium non transeuntes … ve ut ex indole sua variationi possessorii obnoxiae et ideo contributionis stabilem fundum haud constituentes … conscriptionem hanc pro rectificatione portarum deservientem non ingrediantur.”) Az országgyűlés Írásai 601. s köv. l.
A július 27-i, 71. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, II. k. 348. s köv. l.
Julius 28-án Vasárnap. A Julius 31-ig történteket megirtuk.* – Augusztus 1-ő napján az Urb. 3-ik törvényczikkely első §-nak első pontja ugy változtattatott, hogy a postfundualitásba ment irtványokon kivül még azokat sem válthatja visza földes ur, mellyel originarie et unice in subsistentiam subditorum adattak, – ezek a végzésnek s a szerkeztetésnek szavai.
V. ö. 596. l.
Augusztus 2-án azon § 2-ik pontja t. i. az irtvány kiváltás módja a kerületi szerkeztetés szerint helybe hagyatott.
Augusztus 3-án azon § utólsó pontja az 1807-ki t[ör]vényre hivatkozás kihagyásával megváltoztatott, s jövendőkre minden irtványra a földes ur irott egyezése szükségesnek itéltetvén, ha ebbe nem tétetnének bé a kiváltás feltételei, a kiváltás csak szabad alku utján fog megtörténhetni.*
Az augusztus 1-i, 2-i és 3-i országos üléseket l. a 67. számban.
