59. Buda, 1838. november 5. Kossuth levele anyjához: szerencsét kíván Lujza húga házasságához.
59. Buda, 1838. november 5.
Kossuth levele anyjához: szerencsét kíván Lujza húga házasságához.
Kossuth levele anyjához: szerencsét kíván Lujza húga házasságához.
Buda, november 5. 1838.
Kedves Anyám!
Azt mondják, könny a fájdalom sajátja, és kaczaj az örömé. De én azt mondonn: ki soha nem ejtett egy könyüt örömében, és soha nem kaczagott fájdalmában, nem tudja, mi az öröm, nem tudja, mi a fájdalom. Én tegnap estendén öt óra felé egy könyüt éreztem szememben; és hangosan felkaczagtam mellette. De én megszoktam legyőzni magamat, s egy pillanat múlva ismét valék, mint szoktam: jéghideg, minő a vulkán, mellynek tűzgyomrát kívül hó fedi.
És most sem akarok szavakra fakadni; vannak érzelmek, mellyeket a szó szentségtelenít, és vannak mások kimondhatatlanok. Csak röviden hát. Jelen valék húgom esküvőjénél,* a lélek szárnyain; s egy fohász szívem mélyéből ahhoz, kihez szó és gondolat ablakom kettős rostélyán át is szabadon fölszáll, áldást kért reá, áldást új honára, és áldást a legjobb Anyára, kinek névnapja kettős örömnap volt családomnak. Köszönöm a küldötteket, s kezeit csókolom.
Kossuth Lujza Ruttkay Józseffel kötött házasságot; a pesti magyar evangélikus templomban Székács József, a Kossuth család barátja adta őket össze (EOL Székács Jószef hagyatéka. 3. tétel 3.).
Édes Anyámnak
engedelmes fia
Lajos
Lajos
Egykorú másolat alapján közölve:
Paszlavszky, 1883. 167.; Budapesti Hírlap, 1905.
222. sz.,* majd Kosáry, 1943. 264.
Paszlavszky, 1883. 167.; Budapesti Hírlap, 1905.
222. sz.,* majd Kosáry, 1943. 264.
Közlő szerint a Vay család berkeszi levéltárából; nem közli, a levél eredeti-e vagy másolat.
