131. Pozsony, 1848 február 9. Kossuth feljegyzése azokról a megállapodásokról, amelyeket az ellenzéki konferencia az adminisztrát…
131.
Pozsony, 1848 február 9.
Kossuth feljegyzése azokról a megállapodásokról, amelyeket az ellenzéki konferencia az adminisztrátori válaszfelirat egyeztető tárgyalásai során közösen elfogadott szövegben utolsó változtatásként javasolt.
Pozsony, 1848 február 9.
Kossuth feljegyzése azokról a megállapodásokról, amelyeket az ellenzéki konferencia az adminisztrátori válaszfelirat egyeztető tárgyalásai során közösen elfogadott szövegben utolsó változtatásként javasolt.
Az ellenzéki conferencita következőkben állapodott meg:
1. Meg van győződve, hogy az áldozat készségnek a felírás végén – illy ide semmi tekintetben nem tartozó végetlenül fontos contestatiónak* nem ellenzése által mondhatlanul nagy áldozatot hoz, s Európa előtti nagy nyereséget nyujt a kormánynak.
A megvitatott szöveg egy-két szó hiján azonos lehetett azzal, amely mint az alsótábla által elfogadott feliratjavaslat átment a főrendekhez. (L. alább, 535. l.) A fenti megjegyzés nyilván az utolsó előtti bekezdésre vonatkozik, amelyben a rendek az egyáltalán ki nem elégítő királyi leiratról azt mondják, hogy az „zálogul szolgál, hogy a kor halasztást nem szenvedő kérdései megoldatni alkotmányos irányban fognak” stb.
2. Ez áldozatot csak azon feltétel alatt hozza meg, hogy a tárgyra nézve – béke s nyugalom szempontjából már a minimum vonalára lehangolt Gömöri inditványból* elv ne áldoztassék fel. Annak okáért
A Szentiványi Károly által előadott javaslat, amely lényegében azonos a 125. szám alatt közölt Kossuth-fogalmazvánnyal.
a) az „ugymint” szót lehetetlen elfogadnia. Legalkotmányellenesb eljárásnak tartaná, az integritásban provocált törvényt, particulariter szük körre szoritani.*
A megjegyzés nyilván a tervezetben említett 1536: 36. tc.-re vonatkozik, amely arról intézkedik, hogy az ispánt, aki ellen jogos panasz merül fel, az uralkodó fossza meg hivatalától. A tc.-re ilyen formában való hivatkozás ugyanis némileg igazolná a főispánokat elmozdító királyt, holott a rendek éppen azért emlegették korábban, hogy csak ebben az esetben mozdítható el a főispán.
b) A közigazgatás és igazságszolgáltatásrai őrködés kihagyását el nem fogadhatja. Ez a törvény szava; ez benne van a Resolutióban. E nélkül nincs teste a kérelemnek.*
Ez a kifejezés be is került a feliratba, a főispáni hatáskör meghatározásánál.
c) az első sorban „nyugtalanitóbb” helyett „alaposabb” tétessék.*
Ez a kívánság nem teljesült.
d) Főispányi hivatalnak „előbbi” törvényes állásába helyeztetését.
e) hol a megyékről van szó: „s egyébb törvényes hatóságuk” az 1723: 58 t. cz. értelmében is sértetlen feltartása stb.*
Ezt a módosítást is elejtették, a felirat „a főispáni hivatalnak minden tekintetben törvényes állásába helyeztetését” kívánja.
Az ellenzék a felírásnak a fő RRknél elfogadása, és sikere iránt Ő cs. kir. főherczegségétől, a Nádortól kiván hallani biztositást.
A tárgyalás ugy történjék, hogy Bereg ha tetszik kifejezheti a közelitésre készségét, Gömör és Békés fog szóllani; s a jegyző referálja mint maga szerkezetét, nem mint Bereghi inditványt.
[Ezeket van szerencsém Conferentiánk állapodása szerint tudtul adni.
Kossuth*]
A zárójelbe tett részt Kossuth áthúzta.
Kossuth sk. fogalm., O. Lt. Kossuth-Archiv, 501. fasc. 284. l.
