a) Az örökváltság tárgyában kelt izenet kiigazitása.
a)
Az örökváltság tárgyában kelt izenet kiigazitása.
Az örökváltság tárgyában kelt izenet kiigazitása.
Bónis javasolja, hogy ne úrbéri, hanem úri tartozások megváltásáról szóljon a tc., hogy a szerződéses jobbágyokra is érvényes legyen. Sokan pártolják, így Kossuth is:
Szinte elfogadja Szabolcs inditványát, a mellyel nem is ellenkezik az, hogy az „urbéri örökváltság”-ról tanácskozunk; mert ezen kifejezés „váltság” tágasabb értelemben használtatott, nem pedig a szoros juridicus értelemben, pedig azért is, hogy ne legyen kénytelen a törvény egy hosszú periodust mondani, hogy t. i. minden viszonyokra terjeszkedjék ki a választmány, a mellyek a nemesség, földesuraság, szóval mindennemü földbirtokosság közt egyrészről, s a jobbágyok, zsellérek, szóval mindennemü földmüvelő nép közt másrészről fönforognak. És ezen értelemben nem is csupán az teszi tárgyát az urbáriumnak, ami M[ária] Terézia alatt összeiratott, de mind az, a mi káros, a mi nem korszerü; a mi kiegyenlitést, kiigazitást kiván. Igy ide tartozik, mert káros: a kilenced, a tized és minden más hasonló viszonyok. Nem áll Baranya érdemes követének azon ellenvetése, hogy az ilyen helységek viszonyaikat rendező szerződések nem ide, de a szerződésekről rendelkező törvényhez tartoznak, tehát hogy ezeket itt mellőzni kell; – mert ezen szerződések épen ide valók, és kiválnak a többi szerződések közöl, miután azon viszonyokat tárgyalják, a mellyekről itt szó vagyon, és a mellyeket egész Európa károsoknak ismert el. Nem akarja azonban szóló mind ezekből azt kihozni, hogy ezekre is majd épen azon rendelkezés terjesztessék ki, a melly az urbériekre hozatik, mert van száz más út a mellyet a törvény választhat, például azt mondhatja, hogy ezen tul munkára, dézsmára s at. szerződni nem szabad, de ezt csak példa gyanánt, mert nem akarja praeoccupálni a kérdést, de nem akarja kizárni sem, – nem kivánja a választmány kezeit megkötni, ámbár megvallja, hogy ha azon választmánynak tagja volna, – a mint nem az nem érezné a jelen szerkezet által kezeit megkötve, de kiterjeszkednék szóló a szóban forgó szerződési és másféle helységekre is. De miután a szerkezetnek ilyen kizáró értelem tulajdonittatott, már kell a dologról szólani; – ha máskép nem, tehát döntessék el szavazással.
Végül a rendek Somssich javaslatára a választmányra bízták, hogy készítsen javaslatot a nem úrbéri kapcsolatú jobbágyok és földesuraik közti viszony rendezéséről is.
Nemzeti Ujság, dec. 19.
