a) Válasz Bem győzelmi jelentésére:
a) Válasz Bem győzelmi jelentésére:
Bem dec. 26-i jelentésében ismertette a dési ütközet óta tett mozdulatait s közölte, hogy 25-én bevonult Kolozsvárra. Kifejezte azt a reményét, hogy Urban csapatait elvágja és fogságba ejti. Ismertette serege erejét, további szándékait és azt a mámoros lelkesedést, amellyel a felszabadított területek népe, – főleg Szamosújvár és Kolozsvár – fogadta csapatait. Kossuth válasza:
Győzelmes seregének élén f. h. 26-kán * Kolozsvárra történt bevonulását tábornok urnak, miről ugyanekkor kelt levele értesít, a honvédelmi bizottmány örömmel fogadta.
Helyesen: 25-én.
Ön legutóbbi levelében adott szavát férfiúhoz s fővezérhez illőleg váltotta be. *
Bem dec. 23-i dési győzelmét bejelentő levelében igérte meg Kossuthnak, hogy 25-én délben bevonul Kolozsvárra. (V. ö. 910. l. 2. jegyzet.)
Addig is, míg tábornok ur a nemzet méltó jutalmát veendi hű szolgálataiért, fogadja a kormány azon nyilatkozatát, mikép Ön és győzelmes serege a haza háláját kiérdemlették.
Önt nem szülte ugyan e hon, de fiává lőn. Mert valók s önre alkalmazhatók egy üldöztetett jeles férfi eme szavai: »Mint ifjú, hazáról álmodám, most mosolygok ez álom felett. Hol az én hazám? Ott, hol szabadság van...«
Lelkének ifjú erejét, mit a szabadság szent hite táplál, szentelhesse ön sokáig és hiven igaz ügyünk kivívására! Olly sokáig s olly hiven, mikép a história hosszú pályája végén azt jegyezhesse meg; »Sokáig élt, de korán halt meg. «
Szíveskedjék ön a harczban magokat kitüntetettek névsorát a kormány elé terjeszteni, hogy az ne késsék az illetők érdemökhöz képesti megjutalmazásával.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1848: 7034.
Mellette Bem dec. 26.-án kelt francianyelvű jelentése dec. 27.-én kelt utóirattal.
