383. Cegléd, 1849 július 2. Kossuth utasításai Lahner tábornoknak az állami javak elszállítására és Nagyvárad védelmének megszerv…
383.
Cegléd, 1849 július 2.
Kossuth utasításai Lahner tábornoknak az állami javak elszállítására és Nagyvárad védelmének megszervezésére.
Cegléd, 1849 július 2.
Kossuth utasításai Lahner tábornoknak az állami javak elszállítására és Nagyvárad védelmének megszervezésére.
Lahner tábornok jún. 30-án – még Kossuth jún. 29-i rendeletének* kézhezvétele előtt – jelentette Kossuthnak, hogy a belügyminiszteri és hadügyminiszteri rendelet következtében aznap megrendelte a szekereket a fegyvergyár és egyéb készletek elszállítására. Ez sürgős is volt, mert arról kapott értesítést, hogy 8000 orosz, főleg lovas, Nyiregyházáról Debrecen felé nyomul előre. A polgári hatóságok azonban a megrendelt időre egyetlen szekeret sem állítottak ki s hanyagságuk miatt az állami javak könnyen veszélybe kerülhetnek. Közölte, hogy a fogoly osztrák tüzéreket elindította Szolnok felé, onnan Pestre mennek tovább. Jelentette, hogy ha az ellenség Szolnokig nyomulan előre, akkor a fegyvergyárat és az állami javakat Szegeden át szállítaná Pestre s utastást kért, hogy mit csináljon az osztrák fogoly tisztekkel, »kik a gyár irányában mindenkor veszélyesek voltak és most is azok.« Panaszkodott, hogy a népfelkelés lassan halad, a cári csapatokkal szemben gyönge az ellenállás, hátsó vonalaik elvágásával kellene őket megsemmisíteni. Kossuth – aki az aznapi képviselőházi ülés után azonnal Cegldére utazott – a jelentés vétele után a következőket írta Lahnernek:
L. előbb, 368/a. sz. alatt, 624. l.
Tábori utamban Cegléden vettem 632/ef június 30-iki levelét, válaszom következő:
Nem szeretem a rendülésnek bizonyos hangulatát, melly Ön levelén elömlik. Ha nehezülnek a körülmények, hidegvért várok és erélyt.
Arad vára kezünkben van, a mozditható gyári készleteket oda kell szállitani, s amennyiben ott hely van, ott, különben Szegeden feállitandók. Mégegyszer mondom, erélyt kivánok, melly a perczeket felhasználni tudja.
Ha a polgári hatóság részről hanyagság vagy mulasztás tapasztaltatnék, nem kell kérni, hanem parancsolni nevemben, mentséget el nem fogadok, energiát kivánok.
A foglyokat és német tüzéreket Pest felé szállitani a lehető legbalságosabb gondolat; részint Arad, részint Békés megye felé kell őket szállitani, a nevezetesebb foglyokat Arad kasamátáiba, a többieket Bihar déli része s Békés megye nagyobb községeibe, kisebb transportokban, s ollyan utasitással, hogy a népnek egyenkinti használatra átadatván, csupán élelemért, fizetés nélkül, a ki motszanni és zugolódni, ellenszegülni mer, a nép verje agyon, mint tette Debreczen a fogoly tisztekkel.* Pest nem lehet hadi munkálat basisa, azt előlről hátulról ellenség fenyegeti; minő borzasztó gondolat tehát az, a foglyokat Pestre küldeni.
A cári csapatok közeledtének hírére Debrecenből Békésgyulára indították a Buda bevétele után odaszállított osztrák fogoly tiszteket. Az útrakészen álló csoportból néhány tiszt a cári csapatok közeledésével kapcsolatban kárörvendő és kihívó megjegyzéseket tett a debreceniekre, mire a felháborodott tömeg megrohanta a foglyokat és néhányat megölt közülük. (Debrecen város jelentése a szóban forgó esetről a Hadtört. Lt.-ban van, Kriegsgericht Arad, 9. fasc, Korponay János periratai között; OHB-száma 1849: 9275.) – Egy másik hasonló esetről is beszámol Cserey Ignác júl. 6-i jelentése: a Nagykárolyból Nagyváradra szállitott 78 fogoly tisztet a biharpüspöki népfelkelő tábor népe kihívó viselkedésük miatt megrohanta. (OHB 1849: 9147. sz.)
Legjobban restellem, hogy Önök a kémszolgálatot nem jól rendezik, innen van a haszontalan rémülés; ha puszta hirek után nem indulnának, tudnák Önök, hogy a muszka nem csak június 30-kán, de még ma sincs Nyiregyházán.* Nem szeretem a vaklármát. Igen kevés napok alatt tekintélyes hadseregünk álland tul a Tiszán, Önöknek hát Nagyváradon nem kell megijedni, el kell szállitani a mi szállitató Arad és Szeged fele; de Nagyváradot fanatizálni, Nagyváradot meglepetés ellen védeni kell, ha tizen maradnak is Önök a várban, huzzák fel a hidakat, szegezzenek ki egypár ágyut, ne gondoljanak 3–4 napi puffogással s én ott leszek Önöket megmenteni. Ne féljenek, az ellenség csak Streifcommandot küldhet, de azt sem fog küldeni, rendes ostromot semmi esetre nem tehetend előttünk.
A cári seregek állására l. előbb, a 632. l. 2. jegyzetét.
A két kapszligyár közül egyiket legalább nyomban Aradra szállittassa Ön, kémeket küldjön egész Tokajig és Szolnokig. A Pest felé inditott foglyokat és német tüzéreket térittesse vissza Békés felé, s ne fogadjon csüggedést a nép lehangoltabb részéről, hanem adjon bátorságot a gyengébbeknek.
Nekem most tett és energia kell, nem panasz. Kevés napok alatt ott leszek számot kérni mindenkitől, mikint teljesitette kötelességét. Adja ezt Tábornok Ur mindenkinek s a népnek is tudtául, s mondja meg Nagyváradnak, hogy a minapi fáklyás éljenzések demonstratoit* nevetséges gyávaságnak fogom venni, ha néhány száguldó kozáktól meg tudna ijedni. Ha egy-két ezer ember Nagyváradhoz közeledni mer, Nagyvárad gyermekei is agyonverhetik, csak ne féljenek, s nem bolond az ellenség, hogy egy bátor nép közepébe messze bemásszék, de egy gyáva nép közepébe bemászhatik, – a világ közepében is.
Ti. Kossuth és Bem találkozása alkalmával, jún. 19–20-án.
Maga a nagyváradi gyármunkás személyzet kalapáccsal elég erő Nagyváradot megvédeni, ha vezér van. Tehát legyen vezér, és Isten Önnel.*
Lahner júl. 6-án hosszú válaszában számolt be Kossuthnak intézkedéseiről. (OHB 1849: 8986. sz.)
Ered. aláíratlan tisztázat. O. Lt. OHB 1849: 8906.
Vörös Antal egykorú másolata. O. Lt. Vörös Antal-gyűjtemény 1761/135.
Mellette Lahner tábornok ismertetett jelentése.
